- A Debreceni Egyetem a térség meghatározó tudásbázisaként és innovációforrásaként jelentős figyelmet szentel arra, hogy kutatásaival ne csak a tudományt, de a régió iparvállalatait is kiszolgálja. A projekt részterületei napjainkban a világon leginkább kutatott témák, ezen vizsgálatok hosszú távon meghatározzák a mai modern műszaki technológiák jelentős részét. Legyen szó akár a dinamikusan fejlődő mérnöki tudományokról: robotikáról, szenzorikáról, elektronikáról, optikáról, vagy az informatika és adattudományok felé kacsintgató gép- és járműiparról, esetleg a Debreceni Egyetem számára szintén kulcsfontosságú diszciplínának számító orvostudományról – fogalmazott Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese a szerdai projektzáró rendezvényen.
Barta Elek hozzátette, hogy a projekt keretében végzett kutatások jelentős hatással vannak az oktatásra és a kutatásra is, perspektívát nyújtanak az intézmény fiatal kutatóinak, illetve hozzájárulnak a térség gazdasági fejlődéséhez.
A Természettudományi és Technológiai Kar nevében Kéki Sándor tudományos és pályázati dékánhelyettes köszöntette az esemény résztvevőit.
- A TTK-n kiemelt fontosságú a nagyműszeres állomány fejlesztése, hiszen a kar célja, hogy a különböző kutatócsoportok – akár önállóan, akár interdiszciplinárisan – korszerű, világszínvonalú tudományos munkát végezzenek. Fontos, hogy a projekt keretében a kutatások az oktatásra is jó hatással voltak, számos szakdolgozat, diplomamunka és doktori született, így a program új utakat nyitott meg a fiatal kutatók előtt is – jelentette ki Kéki Sándor. A dékánhelyettes hozzátette, hogy a beruházások a kar ipari kapcsolataira is jótékony hatással voltak.
Az Atomkival közös konzorciumban végzett projekt részleteiről Erdélyi Zoltán szakmai vezető, a Szilárdtest Fizikai Tanszék vezetője beszélt, aki kiemelte, hogy a program beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hosszú távon is meghatározó eredményeket produkált.
- A projekt keretében új műszereket vásároltunk: egy fókuszált ionnyalábos megmunkáló berendezést – amellyel atomi skálán lehet „faragni” az anyagokat, egy a fényérzékenységet feltérképező Raman mikroszkópot, valamint egy spektroszkópikus ellipszométert. Újra cseréltük a korábbi, elavult vékonyfilm vizsgáló röntgendiffrakciós berendezést, valamint az analitikai vizsgálatokra is alkalmassá tettük a transzmissziós elektronmikroszkópunkat. A kutatások nyomán több mint 90 tudományos folyóiratcikk jelent meg, 64,9 százalékuk Q1/D1 besorolású lapban. A résztvevő fiatal kutatók közül négyen szereztek PhD-címet, több védés pedig folyamatban van még – sorolta Erdélyi Zoltán.
A rendezvény keretében a projektben résztvevő kutatócsoportok (DE-DSZR – Diffúzió és Szilárdtest Reakciók Kutatócsoport, DE-AEM – Alakemlékező Anyagok Kutatócsoport, DE-FO – Nanoszerkezetek Fotonikai Kutatócsoport, DE-PO – Polimer kutatócsoport, DE-AER – Aerogél Kutatócsoport) szakemberei számoltak be eredményeikről.
A program a GINOP-2.3.2-15-2016-00041 számú „Regionális Anyagtudományi Kiválósági Műhely – Kutatási Program és Infrastruktúra” című projekt keretében valósult meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 1,2 milliárd forintos támogatásával.
Sajtóiroda - TPL
