A jogi szövegek értelmezése a jogértelmezésnek csak az egyik rétege, a joggyakorlat résztvevői egyfelől indokokat alkotnak szövegértelmezésük alátámasztására, amely konstruktív értelmezést igényel, másfelől egyéni cselekvéseket értelmeznek – fejtette ki Andreas Funke, az erlangeni egyetem Közjogi és Jogelméleti Tanszék vezető professzora a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán tartott angol nyelvű előadásában.
A vendégelőadó a kar oktatói és joghallgatói előtt arra a kérdésre kereste a választ, hogy képes-e a jogi módszertan a jogértelmezésnek ezt a három rétegét egy egységes elméleti keretben rendszerezni. A professzor az emberi méltóság alkotmányos védelmének példáján keresztül mutatta be a jogértelmezés e három rétegét és összehangolási nehézségeit.
A műhely-szemináriumon Andreas Funke a hallgatókkal és doktoranduszokkal együtt a német alkotmánybírósági gyakorlat egyik legfontosabb alkotmányos alapelvével, az állam világnézeti semlegességével foglalkozott.
- Itt két esetkörre koncentrált. Az egyik, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a kormányzati tisztségviselők politikai véleménynyilvánításának határai és a politikai pártok alkotmányos egyenlősége. A másik, hogy az állammal, illetve az állami tisztségviselőkkel szemben milyen elvárásokat lehet támasztani annak érdekében, hogy a lelkiismereti és a vallásszabadságot mindenki számára egyenlően biztosítsák – ismertette Sólyom Péter, a DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék vezetője.
Andreas Funke nem először tett látogatást a debreceni jogi karon, mostani vendégelőadása az Alkotmányjogi Tanszékkel fenntartott, évtizedek óta fennálló együttműködésének újabb eseménye, a 2016-os debreceni és a 2018-as erlangeni közös német-magyar emberi jogi szemináriumok után.
Sajtóközpont - OCs