A kötelező tanórán kívüli élménypedagógiai tevékenységek jelentőségét Nyugat-Európa országaiban már évek óta kutatják, Magyarországon ugyanakkor ilyen jellegű, átfogó vizsgálat eddig még nem készült. Ezt a hiányt pótolja a Debreceni Egyetem kutatócsoportja. A Zeneművészeti Kar, a Jövő Művészetéért Alapítványa, az egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolája és a Magyar Művészeti Akadémia szakértői közösen valósítják meg a felmérést, első körben az Észak-alföldi régióban.
- A Debreceni Egyetemen nagy hagyományai vannak a neveléstudománnyal kapcsolatos kutatásoknak, örömmel működik együtt az intézménnyel a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelmélet és Módszertani Kutatóintézete. A most induló közös kutatás kapcsán hosszútávú együttműködést tervezünk, a későbbiekben szeretnénk más régiókra is kiterjeszteni – jelentette be Kocsis Miklós, a kutatóintézet igazgatója.
A kutatócsoport tagjai vizsgálják egyrészt, hogy a gyerekeknek a kötelező oktatásban jelenlévő művészeti tárgyak mellett milyen lehetőségeik vannak tanórán kívüli művészeti tevékenységekre, illetve hogy a tanulók mennyire élnek a lehetőségekkel. Kérdőíves formában felmérik azt is, hogy az aktív művészeti tevékenység hogyan változtatja az általános iskolások kulturális attitűdjét és ízlését. Mindezeken túl a pedagógusok szerepére is kiterjed a kutatás.
- A 2010-es évek elején kezdett nagyobb teret kapni a tanárok doktori képzése az egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolájában, azóta egy gazdag alprogrammá nőtte ki magát a művészeti nevelés kutatása. Azt látjuk, hogy óriási a szerepe a korai művészeti nevelésnek abban, hogy valaki felnőttként kreatívan tudjon gondolkodni, és rugalmasan tudjon reagálni a kihívásokra, ami napjainkban, a versenyképesség és az innováció világában elengedhetetlen – ismertette Pusztai Gabriella, a doktori iskola vezetője.
A felmérés az Észak-alföldi régióban kezdődik, a három megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok) településtípusain: megyeszékhelyek, városok és községek különböző fenntartók által működtetett általános iskoláiban.
- Az intézmények alsó és felső tagozatosait, mintegy 1500 diákot vonunk be a vizsgálatba, ami január végén, február elején kezdődik. Az adatgyűjtés terveink szerint májusban fejeződik be, a kiértékelés, az eredmények publikálása pedig jövőre várható. Célunk objektív képet adni arról, hogy a művészeti nevelés hogyan járul hozzá a tanulók kulturális attitűdjének kialakulásához, a magas kultúra értékeinek megismeréséhez, egy művelt, empatikus, magas érzelmi intelligenciával rendelkező ifjúság neveléséhez – ismertette Váradi Judit kutatásvezető, a DE Zeneművészeti kar docense.
Mivel a vizsgálat több művészeti ág helyzetének feltárására terjed ki, különböző zenei ágazatok képviselői, pszichológusok, szociológusok, andragógusok, közgazdászok és statisztikusok is részt vesznek benne a Debreceni Egyetem több karáról, illetve a Magyar Művészeti Akadémia is delegált tagot a kutatócsoportba.
Sajtóiroda - TH
