Modellváltás Debrecenben egyetemi vezetői szemmel | DEBRECENI EGYETEM

Bács Zoltán rektor 2000 óta számos különböző akadémiai, gazdasági, működtetői, választott, és szavazással megalapozott vezetői posztot (cégvezető, tanszékvezető, intézetvezető, centrumelnök-helyettes, gazdasági főigazgató, kancellár, az elmúlt 25 évben szinte végig kari tanácsi, majd szenátusi tag) töltött be egyetemi polgárként, és végig nyomon követte az intézmény gazdasági fejlődését, és jól ismeri a debreceni megoldást is. 
 
- Már a 90-es évektől kezdve komoly nehézséget jelentett a hazai egyetemeknek, hogy költségvetési szervként rendkívül bürokratikus, a hivatali tevékenységet előtérbe helyező szabályok vonatkoztak a működésre. Az éves állami költségvetési helyzetnek és a négyéves országos választási ciklusoknak kiszolgáltatott bizonytalan végrehajtású költségvetések még tervezhetetlenebbé tették az intézmények stratégiáját és hosszú távú céljaik kijelölését. Ez nagy hátrányt okozott a felsőoktatás, a kutatás és az innováció nemzetközi piacán, ahol a magyar intézmények nem voltak versenyképesek a teljesítményösztönzést figyelmen kívül hagyó közalkalmazotti béreken alapuló bérstratégiák, a vállalatokkal való nehézkes együttműködés és a vagyon kezelésének korlátai miatt. Ehhez képest a hosszú távú keretmegállapodás és a hatéves finanszírozási szerződés sokkal tervezhetőbb kereteket ad – mutat rá Bács Zoltán. 
 
A jelenlegi rektor – aki a Gazdaságtudományi Kar Számviteli és Pénzügyi Intézetének professzora és kancellárként vitte végig a modellváltást – felidézte: a Debreceni Egyetemen az előkészítő testületek, kari tanácsok, a Hallgatói Önkormányzat, a szakszervezetek véleményét figyelembe vevő szenátusi szavazásra 2021. január 21-én került sor, melynek eredményeként 65 igen, 0 nem, 3 tartózkodás mellett támogatta a modellváltást a szenátusi tagok 98%-ának jelenléte mellett. 
 
A modellváltással a Debreceni Egyetem kizárólag azt a vagyont kapta meg, amelyben korábban is működött. A modellváltók közül a legnagyobb magyar egyetemként a legszélesebb képzési portfolióval nagy, addig is a működését megalapozó ingatlan és eszközvagyont vett át, amelynek értéke a modellváltáskor MNV könyv szerinti értéken: 121 Mrd Ft, az alapítvány részére juttatott ingatlanvagyon MNV könyv szerinti értéken: nulla forint. Az alapítvány részére biztosított egyéb vagyon: Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft 50% tulajdonrésze 715,4 millió Ft értékben, amely valójában a Debreceni Egyetem működési tere 2014 óta 7000 négyzetméteren. Ennek a tulajdonrésznek képviseletével is az alapítvány az egyetemet bízta meg. 
 
- A Debreceni Egyetem nagyon jól jött ki a modellváltásból, ugyanis nálunk olyan kuratórium jött létre, amely hatékonyan képviseli az intézmény érdekeit, és az egyetem előre tud haladni. Az alapítvány kuratóriuma az intézmény kérése alapján politikus nélkül állt fel, három egyetemi polgár – Győry Kálmán matematikus professzor emeritus, Balla György gyermekgyógyász professzor és Szilvássy Zoltán rektor –, valamint Szólláth Tibor agrár kamarai alelnök és Kossa György járműipari vállalkozást vezető, cégével az egyetemmel kapcsolatban lévő szakember került a kuratóriumba. A Felügyelő Bizottság is egyetemi ajánlású tagokkal többségben, egyetemi polgárokkal állt fel Mészáros József egyetemi kabinetfőnök, Orbán Ildikó jogász-közgazdász egyetemi docens, és Mancsinszky László jogász személyében – sorolta Bács Zoltán rektor.  
 
Az egyetemi vezető hozzátette, hogy a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Alapító Okirata és szabályzatai szerint alapvetően jóváhagyó és kontroll szerepre rendezkedett be: nem kért magához egyetemi vagyont; nem kérte magához az éves egyetemi közfeladat finanszírozást, annak közvetlen kedvezményezettjeként az egyetemet jelölte meg. A szenátus, a kari tanácsok, a bizottságok, a választott vezetők választási folyamata, a testületek összetétele a törvény korábbi szabályozásának és egyetemi szabályzatoknak megfelelő maradt, a modellváltáskor nem módosult. A szabályzatok módosítása, az intézményi működési költségvetés elfogadása a Szenátus hatásköre maradt, a kuratórium utólagos jóváhagyási folyamatával (korábban is a fenntartó, mint minisztérium végezte ezt a feladatot). A modellváltáskor 2021-ben nem változott a szenátus tagsága és a hivatalban lévő vezetők mandátuma sem.
 
- Debrecenben az állammal szerződéses finanszírozási viszonyba lépő, az egyetemet közvetlen kedvezményezettként megjelölő alapítványi fenntartó semmilyen hatáskört nem vett el a Szenátustól a korábbiakhoz képest, és az egyetem a saját bevételeivel is önállóan gazdálkodik. Egy nemzetközi auditor cég (PwC) 2023 évi – jogszabályi környezeten, intézményi belső szabályzatokon és azok gyakorlata alapján végzett - független vizsgálata alapján az Európai Egyetemi Szövetség autonómia szempontjai szerint a Debreceni Egyetem autonómiája a pénzügyi, a szervezeti és munkáltatói téren jelentősen nőtt, és az európai élmezőnybe emelte az intézményt, amely mellett jelentősen nőtt az egyetem tudományos, oktatási és gazdálkodási teljesítménye, amelyeket objektív adatokkal tudunk alátámasztani – hangsúlyozta Bács Zoltán. 
 
Az egyetemi vezető az alapítványi működés előnyeiről szólva kiemelte, hogy az egyetemek működési kultúrája egyértelműen megváltozott.  
 
- A nemzetgazdaság számára kiemelten fontos hatékonysági és minőségi célokban az intézmények gyors és határozott előrelépést tudtak megtenni. Jelentősen nőtt a külföldi hallgatókat vonzó képessége a megújult intézményeknek. A nemzetközi, minőségi publikációk számát sikerült jelentősen megnövelni. Közel 70%-kal növekedett 2024-ig a Q1 minősítésű folyóiratokban megjelent közlemények száma, 52%-kal nőtt a D1 minősítésű folyóiratokban megjelent publikációk száma, 37%-kal nőtt a nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációk száma. Tudományegyetemeink mindegyikében jelentős előrelépés történt. Megduplázták az intézmények a vállalati K+F+I bevételeiket az elmúlt 4 évben. Egyértelműen és jelentős mértékben nőtt az alapítványi fenntartású egyetemek vonzereje a hallgatók körében. Az egyetemek hosszú távú stratégia mentén indulhattak el, jelentősen nőtt a vagyonuk, saját tőkéjük és bevételük is, számviteli eredményességük pedig alapot teremt a stabilitás növekedéséhez – sorolta. 
 
A Debreceni Egyetem működését illetően Bács Zoltán professzor kiemelte, hogy a modellváltás óta az intézmény mérlegfőösszege és saját tőkéje két és félszeresére nőtt, valamint jelentősen, az inflációs rátát jócskán meghaladva emelkedtek az oktatói minimumbérek és a teljesítményhez kötött egyéb juttatások, különösen a korábban leginkább hátrányban lévő tanársegéd és adjunktus kategóriákban.  

- Ebben a jelentős gazdasági előrelépésben fontos szerepet játszik, hogy az állammal kötött hosszú távú keretmegállapodás lehetőséget ad a kiszámítható jövőkép autonóm tervezésére. A hatéves maximált inflációs értékkövetéssel (valorizáció maximum 8,5% mértékig) és szerződéssel biztosított közfeladat finanszírozási ciklusok a középtávú tervek és teljesítmények célkitűzéseit, a teljesítményelvűség fenntartását és erősítését segíti a teljesítmény indikátorokhoz kötött finanszírozás elemek megszerzése érdekében. Az indikátorok teljesítményt elismerő finanszírozása az intézményt folyamatos terv-tény összehasonlításra és a munka törvénykönyve szerint dolgozó munkavállalók még jobb megbecsülésére ösztönzi – húzta alá az egyetem vezető.  
 
A Debreceni Egyetem korábbi rektorai is számos alkalommal szembesültek vezetői pályájuk során a költségvetési szervként történő működés korlátaival, illetve egyetértenek az intézmény jelenlegi vezetésével az alapítványi működés hasznosságát illetően, kiemelve az elmúlt öt év dinamikus fejlődését és új vívmányait. 
 
Fábián István, a Debreceni Egyetemet 2010 és 2013 között irányító professzor a 2021-es modellváltáskor komoly fenntartásokkal kezelte a folyamatot, hiszen hiányoztak azok a kontrollok, amelyek megvannak egy német, egy angol, vagy amerikai alapítványi egyetem esetében. Azonban már akkor is az volt a véleménye, hogy az alapítványi működés nem ördögtől való, és óriási szükség van az felsőoktatási intézmények versenyképességének javítására, ami nagy mértékben függ a gazdasági önállóságtól.  
 
- Rektorként a többi hazai egyetem vezetőivel közösen szerettük volna elérni, hogy az egyetemek által kezelt vagyon az egyetemek tulajdonába kerüljön, az intézmény kikerüljön az államháztartási törvény hatálya alól és önálló gazdálkodása legyen. Annak idején nem volt erre hajlandó a kormány. Az alapítványi rendszer ezt a gazdasági oldalt rendbe tette: az egyetemi vagyont az egyetemhez, a közfeladat finanszírozását és valamennyi alapítványi vagyonelemet pedig a kuratóriumhoz rendelte, és nagyon pozitív, hogy a kuratórium ezt a finanszírozást – például a Debreceni Egyetem esetében – közvetlenül intézményi hatáskörbe utalta – ismertette a professzor.   
 
- A tapasztalatok annyit mindenképpen alátámasztanak a korábbi kritikámból, hogy a kuratóriumok személyi összetételétől függ az, hogy mennyire hatékonyan, az intézmény érdekeit szem előtt tartva működnek az alapítványok. Ha megnézzük a hazai modellváltott intézményeket, akkor látszik, hogy vannak nagyon jól teljesítők, ilyen például a Debreceni Egyetem. És vannak olyan intézmények, ahol komoly ellentmondások és problémák vannak. Egy valódi alapítványi rendszernek pont az lenne a lényege, hogy a kuratóriumok működése kontrollálva van, és ha rossz irányba mennek a dolgok, akkor annak következményei vannak, és a problémákat a rendszer korrigálja. Például a Szenátus lehetne egyfajta kontroll – vélekedett Fábián István. 
 
A professzor az autonómiáról szólva hozzátette: a jelenlegi felállás tökéletesen biztosítja a kuratóriumok autonómiáját, ugyanakkor mivel a kuratórium felett nincs kontrolja az egyetemnek, így az egyetem autonómiája az irányítási folyamatban nem tud érvényesülni.  
 
- A helyzet megoldása viszonylag „egyszerű”, be kell hozni azokat a mechanizmusokat, amelyek jelenleg hiányoznak a rendszerből: ne legyenek politikai kinevezettek a kuratóriumban, legyen intézményi kontroll a kuratórium felett és legyen időkorlátja a kuratóriumi tagságnak. Ezek a feltételei a normális alapítványi működésnek. A tisztán állami rendszerbe történő visszatérés nem tenne jót, megszűnnének az alapítványi működés előnyei – szögezte le Fábián István professzor. 
 
Nagy János professzor, aki két ciklusban (2002-2003, 2004-2007) is irányította a Debreceni Egyetemet, leginkább a hatékony együttműködést, a közös gondolkodás fontosságát látja a debreceni modell sikere mögött.  
 
- Véleményem szerint a modellváltás nyomán kialakított hosszútávú stratégiai terveket az utóbbi öt évben sikerült megvalósítani, magas szintű oktatási, tudományos eredményeket elérni hatékony, takarékos működés mellett. Az egyetem vezetése a fenntartóval közösen élt a lehetőségekkel, együttműködésük lehetővé tette az egyetem fejlődését és autonóm működését. Ennek eredményeként a vagyongazdálkodásban, az innovációban, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásában egyaránt sikeres lett az egyetem – fogalmazott Nagy János professzor.  

Kifejtette, hogy az oktatók, kutatók által elért nemzetközi szintű eredményeket nagyban segítette a saját hatáskörben bevezetett teljesítményösztönző rendszer, amely a kari, szakmai sajátosságokat is figyelembe vette. Az egyetem vezetése a bértömeg 20 %-át biztosította teljesítményösztönzésre. Kiválónak bizonyult a PhD-hallgatók munkájának többletösztöndíjakkal történő elismerése. Legnagyobb eredményt a nemzetközi publikációs tevékenység ösztönzése hozta, amely jelentősen növelte a DE nemzetközi elismertségét. 
  
- Országos tapasztalatok alapján is mondhatom, hogy Debrecenben a kiemelkedő eredményeket, a hatékony egyetemi működést, gazdálkodást a Kuratórium tagjainak szerencsés megválasztása biztosította, akik elkötelezettek az egyetem működésének fejlesztésében és tiszteletben tartották a Szenátus autonóm jogait, megbecsülték az oktatók, kutatók, hallgatók teljesítményét. Javaslatom – figyelembe véve a fenntartó testület jelentőségét – arra irányul, hogy a szabályozás a jövőben is garanciát jelentsen az autonóm működéshez. A fenntartó, irányító testület tagjaira előzetes javaslatot a volt rektorokból álló „Bölcsek Tanácsa” tegyen a Szenátus számára. A Szenátus határozott időre, egy alkalommal meghosszabbítási lehetőséggel, titkos szavazással döntsön a testületi tagok személyéről – javasolja Nagy János professzor. 
  
Bazsa György professzor, a jogelőd Kossuth Lajos Tudományegyetemet 1995 és 1999 között vezető rektor szerint a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy jelentős különbségek vannak a különböző alapítványi egyetemek között, főként a kapott vagyonelemek, illetve a kuratóriumok összetétele, felfogása, gyakorlata között – utóbbinak rendkívül meghatározó szerepe van az intézmények eredményességét illetően. 
 
- A hazai modellváltó egyetemek teljesítménymutatóit vizsgálva egyértelműen kiderül, hogy maga a modell nem garantálja, hogy mindenki jó teljesítményt ér el. Ha nem olyan ambiciózusan csinálják, nem áldoznak rá annyit, és ha nem stabil a kuratórium, akkor nem tud hatékonyan működni. Utóbbi kapcsán fontos megjegyezni, hogy az Unió miatt is szükség volt számos kuratóriumi tagcserére, de maga a kuratóriumok kijelölése is problémás volt. Az a kép alakult ki a társadalomban, hogy ezek politikailag determinált testületek. Az, hogy Debrecenben ez nem így néz ki, az egy más, de lényeges kérdés. Mindenesetre sokkal elegánsabb lett volna, ha kijelölik, hogy például három tagot a kormány, egyet  a helyi önkormányzat és egyet  az egyetemi Szenátus delegál – vélekedett Bazsa György professzor.  
 
Az intézményi autonómia tiszteletben tartását és a munkavállalók érdekeit tartja kiemelkedő célnak a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének debreceni egyetemi szervezete is. 
 
- A Debreceni Egyetem 2021-es modellváltása alapvető átalakulást hozott az egyetem működésében. Most újabb jelentős változások előtt állunk, amelyek szükségessé teszik egy új struktúra kialakítását, amelyhez a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének debreceni egyetemi szervezete a maga tudásával és tapasztalatával kíván hozzájárulni. A DE FDSZ szerint olyan új rendszert kell kialakítani, amely az oktatás, a tudomány és a gazdálkodás tekintetében egyaránt tiszteletben tartja az egyetemi autonómiát, a munkavállalói jogokat és érdekeket, valamint messzemenően figyelembe veszi a helyi sajátosságokat. A versenyképes bérek, a szociális juttatások, az esélyegyelőség és a jó munkafeltételek meglétét ágazati vagy helyi kollektív szerződés formájában látjuk biztosítottnak, amely hosszútávon és kiszámíthatóan garantálja a jó működést és a fejlődést. A közös célok érvényesítése és a folyamatok átláthatósága érdekében fontosnak tartjuk a szakszervezetek részvételét a döntéshozatalban – mondta el a hirek.unideb.hu Balogh László Levente, az FDSZ-DE elnöke. 
 
Németh Kevin, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke arról beszélt, hogy a hallgatói közösség a Debreceni Egyetem modellváltásából a mindennapokban elsősorban a fejlődést érzékelte; az egyetem számos területen jelentős előrelépést tett az új gazdálkodási forma bevezetése óta, legyen szó infrastruktúráról, szolgáltatásokról vagy nemzetközi lehetőségekről, és ezek a fejlesztések közvetlenül is érzékelhetők voltak a hallgatók számára. 
 
- Fontos kiemelni azt is, hogy a hallgatói érdekképviselet szerepe és súlya nem csökkent az intézmény működésében. A Debreceni Egyetem legfontosabb döntéshozó testülete továbbra is a Szenátus maradt, ahol az Nftv.-nek megfelelő hallgatói képviselet biztosított, sőt a hallgatói delegáltak létszáma még növekedett is. A működés során nem tapasztaltuk azt, hogy a Szenátus által támogatott döntések felülírásra kerültek volna. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a magyar egyetemek ismét teljes körűen részt vehessenek az Erasmus és Horizon programokban, hiszen ezek jelentős nemzetközi lehetőségeket biztosítanak a hallgatók és kutatók számára. Ezzel párhuzamosan azonban relevánsnak tartjuk a Pannónia Ösztöndíjprogram megőrzését is, amely több esetben kedvező és szélesebb nemzetközi mobilitási lehetőségeket kínál a hallgatóknak. Hosszú távon olyan megoldásra van szükség, amely megfelel az európai uniós elvárásoknak, miközben megőrzi azokat az előnyöket is, amelyeket a hallgatók az elmúlt időszakban megtapasztaltak – jelentette ki Németh Kevin. 
 
A jövőről szólva Bács Zoltán rektor szerint egyértelmű az út: a Debreceni Egyetem közössége és vezetése is egyetért abban, hogy az államháztartási rendszeren kívüli, teljesítményekre alapozott fenntartói modellben az EU által is jelzett hibák kiküszöbölésével szükséges a rendszert jobbá tenni, szabályok által behatárolni, hogy ne egyes kuratóriumok önkorlátozásán vagy túlterjeszkedésén múljon az egyetem autonómiája.  
 
- Jelenleg többféle gyakorlat működik az egyetemek és a fenntartó alapítványok viszonyában az országban, így egyenként szükséges megvizsgálni a tényeket a hatékony és jobbító szándékú célt kitűző továbblépés érdekében. A Debreceni Egyetem a szükséges korrekciók elvégzése mellett bízik az alapítványi működési modell további lehetőségében, ugyanis az államháztartási törvény hatálya alá történő visszatérés mintegy 10-15 évvel vetné vissza az egyetem fejlődését: költségvetési szervezetként csökkenne az autonómia, a közalkalmazotti lét egészen más bérfeltételeket és követelményeket jelent,  ismét rendkívül nehézkessé válna a nemzetközi felsőoktatási piacon való érvényesülés, az egyetemi tudás hasznosítása, az innovációs parkok eredményes hasznosítása és az iparvállalatokkal történő hatékony együttműködés – összegezte az intézményi álláspontot Bács Zoltán rektor. 

DE Sajtóközpont