A járműtechnikai újdonságokat, különleges járműveket és látványos autós-motoros showműsort felvonultató, a debreceni Nagyerdei Stadionban és környékén két év kihagyás után ismét megtartott autós dzsembori szombat reggeli megnyitóján Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kiemelte, hogy ez a nagyszabású program arra ad lehetőséget, hogy a résztvevők bemutassák milyen sokszínű napjainkban a mobilitás.
- Az emberiség előtt álló egyik legfontosabb kérdés a fenntartható mobilitás megteremtése, melyre itt számos műszaki megoldást mutatnak be a kiállítók. Látni lehet például benzin, dízel, elektromos és ember által hajtott járműveket – sorolta Kossa György.
Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy Debrecen a XXI. század egyik nyertese lehet azzal, hogy az elektromobilitás, a járműgyártás egyik központjává válik.
A Debrecen Drive programjában kaszkadőr show, közlekedésbiztonsági vetélkedő, versenyek, közönségtalálkozók és könnyűzenei koncertek is szerepeltek. Miközben a Hall Motordómmá változott, komoly autó- és repülőmodell kiállítás fogadta az érdeklődőket. Sokan voltak kíváncsiak a honvédség Leopard tankjára, a legmodernebb tűzoltó és mentőautókra.
A járműipar aktuális kihívásairól tartottak szakmai konferenciát a stadionban szombaton, amelyen a Debreceni Egyetem járműipari fejlesztési terveiről, valamint a kutatási területeiről is szó esett.
A tanácskozás megnyitóján Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a magyar járműgyártás komoly múltra tekint vissza, feltalálóink és intézményeink számos újítással járultak hozzá a mobilitás fejlődéséhez. Megoldandó problémának nevezte, hogy a hazai lakótelepeken és a lakóparkok többségében kevés a parkolóhely, és egyelőre nem megoldható az elektromos autók töltése.
Ailer Piroska, a Debreceni Egyetem (DE) mobilitási és járműipari képzési központ létrehozásáért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese arról számolt be, hogy az intézményben 2020 szeptemberében elindították a járműmérnöki alapszakot. Ezen képzés keretében két évfolyamon jelenleg csaknem 90 hallgató tanul magyar és angol nyelven a gépjárművek működéséről és azok gyártásáról.
– Az egyetemen jól halad az elektromos és hibrid hajtásláncok, valamint az önvezető autók fejlesztése. Alapkutatásokat is végzünk az akkumulátorok területén és a hidrogéntárolás új lehetőségeit is igyekszünk felderíteni – osztotta meg a konferencia résztvevőivel a rektorhelyettes.
Bács Zoltán, a DE kancellárja úgy fogalmazott: tíz évvel ezelőtt még nem sejtettük, hogy Debrecenben ennyire járműközpontúan fogunk gondolkodni, és ilyen járműkiállítás lesz, mint ez a mostani.
- A Debreceni Egyetem korábban elsősorban az egészségiparral és az agráriparral foglalkozott. Az elmúlt évtizedben azonban követve az ipar igényeit hatalmasat léptünk előre a műszaki területen – jelentette ki a kancellár. Hozzátette: ebben jelentős szerepet játszott Palkovics László miniszter támogatása.
- A kormány újjáalakulása után nagyon reméljük, hogy megkezdődhet a Műszaki Kar bővítése és átépítése, elindulhat a természettudományi képzés egyik központjának számító Kémia épület felújítása, az egyetem Science Parkjában pedig hozzáláthatunk a Járműlabor építéséhez – sorolta Bács Zoltán.
Palkovics László technológiai és ipari miniszter az autógyártás további erősítését, hatékonyságának javítását, a high-tech megoldások terjesztését, illetve a hazai hozzáadott érték növelését jelölte meg a célok között. Úgy vélte, hogy a járműiparban zajló technológiai váltás nyomán nem csak elektromos hajtásrendszerek lesznek a piacon, hanem más megoldások is. Elmondta: olyan új alternatív hajtásformák kialakítását is támogatják, mint a hidrogén felhasználása, vagy a szintetikus üzemanyagok alkalmazása a belsőégésű motorokban. E folyamat részeként elkészült a kormány hidrogénstratégiája – fűzte hozzá. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország az akkumulátor-gyártás európai központja maradjon és egyre nagyobb szerephez jusson az autóbuszgyártásban.
– 2030-ra szeretnénk elérni, hogy a buszok 70 százaléka hazai gyártású legyen – jelentette ki a miniszter.
A konferencia keretében kerekasztal beszélgetést is tartottak, amelyen Kossa György, az ITK Holding Zrt. elnök-vezérigazgatójaként hangsúlyozta, hogy az elektromos és hidrogén hajtású járművek széles körű elterjedése olyan kérdéseket vet fel, mint például, hogy van-e ehhez elég energia, az mennyibe kerül, fenntartható-e annak az előállítása, azt tudjuk-e hálózaton továbbítani, vannak-e energiatárolóink és azokhoz miként férünk hozzá. Ezek megválaszolásában elindult a világ. Magyarország számára az egyik legnagyobb probléma az energia tárolása.
– Hidrogénben kell tárolni az energiát, azt kell felhasználni elektromos áram termelésre, így teljesen zöld energia jön létre – magyarázta.
Husi Géza, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja úgy vélte, hogy a jövő autójában biztosan lesz elektromos motor, de mellette valószínűleg másféle meghajtások is helyet kapnak. Az egyik ilyen lehet például a nyomás formájában tárolt energia, amely megoldás kidolgozásán jelenleg is dolgoznak az egyetemen.
Az ország legnagyobb, három napos autó-és járműipari seregszemléjére, a Debrecen Drive-ra, idén több mint 30 ezren látogattak el.
Sajtóközpont – OCs
