Az Egyetemi Klinikák Tanácsának létrejöttét Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelentette be a hazai orvos- és egészségtudományi egyetemek rektoraival – köztük Szilvássy Zoltánnal, a Debreceni Egyetem vezetőjével – folytatott megbeszélés után, szerdán Budapesten. A tárcavezető hozzátette: 2021-től létrejön egy önálló orvosi, egészségtudományi és egészségipari kutatás-fejlesztési alap is. Az egyeztetésről szólva a miniszter kifejtette: a szeptember 1-jei fenntartóváltás után átgondolják az egyetemek fejlesztését, ezen belül az orvosképzéssel, kutatással, egészségiparral foglalkozó felsőoktatási műhelyek működését.
A miniszter tájékoztatta a rektorokat azokról a fenntartói modellekről, amelyek a jövőben „megfontolásra érdemesek”, azonban kiemelte, szeretnék az egyetemek „működési környezetét lényegesen egyszerűsíteni”. A finanszírozás rendszer kapcsán Palkovics László kiemelte, hogy az orvosképzésben, ahol szorosan kapcsolódik az elméleti képzéshez a klinikai, gyakorlati képzés is, egy átláthatóbb és fenntarthatóbb finanszírozás szükséges.
- Ez utóbbi különösen igaz az orvosképzésre, hiszen itt szorosan kapcsolódik az elméleti képzéshez a klinikai, gyakorlati képzés is, azonban ennek finanszírozását át kel alakítani – hangsúlyozta a miniszter, aki kitért arra is, hogy az egészségipar és a kutatás egy speciális terület, és szeretnék a jövőben kiemelten kezelni, ezért 2021-től külön alapot hoznak létre az egészségügyi kutatásokat finanszírozására.
Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára azt mondta, a magyar felsőoktatásban az orvosképzés zászlóshajónak tekinthető mind hazai, mind nemzetközi szinten, amelynek háttere a klinikai rendszer, ahol megvalósul a gyógyítás, a kutatás és az oktatás.
- Azzal, hogy a felsőoktatásban fenntartóváltás következett be, számos kérdés került napirendre, ebben kiemelt helye van a klinikai képzésnek és betegellátásnak, és ahhoz hogy ez gördülékenyen menjen és fejlődjön, létrehozták az Egyetemi Klinikák Tanácsát – fogalmazott az államtitkár.
Lengyel Györgyi egészséggazdaságért felelős miniszteri biztos arról tájékoztatott, hogy elkészült Magyarország átfogó egészségipari stratégiája, a dokumentum összhangban van a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítéséről szóló stratégiával is. Hozzátette: az egészségipar az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, az ebből származó árbevétel globális szinten 2025-re elérheti a 2690 milliárd USD-t, azaz 786 ezer milliárd forintot, e szektor növekedési üteme 5,6 százalékra tehető, ezen belül is a gyógyszeripar, a biotechnológia és az e-egészségügy a kiemelt terület.
A stratégiában javasolt fejlesztési elképzelések megvalósításával Magyarország a régió egészségiparának formálója lehet, megőrizve az ellátásbiztonságot és növelve a versenyképességet. A dokumentum novemberben kerülhet a kormány elé.
MTI/Sajtóiroda
Fotó: MTVA
A Debreceni Egyetem is tagja lett az Egyetemi Klinikák Tanácsának, amely a hazai orvos- és egészségtudományi egyetemek, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium részvételével alakult meg. A cél az orvosképzés gyakorlati szempontú fejlesztése, a K+F-teljesítmény fokozása.
