A Future of Debrecen Mozgalom, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamra, valamint a VOSZ Hajdú-Bihar Vármegyei Tagozata által szervezett pódiumbeszélgetés-sorozatának második rendezvényén a várost érintő aktuális környezetvédelmi feladatok, a hamarosan induló Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer működési háttere és várható hatásai jelentették a fókuszpontot. Papp László polgármester leszögezte: az ellenőrzés a vállalkozásoktól, ipari szereplőktől függetlenül történik majd.
- A fenntartható fejlődés megvalósítása a feladatunk. A hatósági előírások alapján a magas kockázatú tevékenységet folytató vállalatoknak kell működtetniük egy ilyen rendszert, de a lakosság elvárása az volt, hogy a tudomány által irányított kontroll valósuljon meg Debrecenben. Ez az új rendszer a megfelelő válasz, hiszen mindenki láthatja, hogy az üzemek ellenőrzés alatt vannak, a vállalatoknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy pontosan tudjuk, mi történik a városban. Számítunk az egyetem tudásbázisára, ez a város gazdasági fejlődésének egyik alappillére – fejtette ki Papp László.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kijelentette: az egyetemnek mindig a probléma megoldása a célja, ehhez a humánerőforrás adott, tizenhárom karon végeznek olyan tudományos tevékenységeket, melyek segítik a monitoring rendszer létrehozását.
- A Debreceni Egyetem karai minden olyan diszciplínában járatosak, melyek az akkumulátorgyárakkal, a környezetvédelmi tevékenységgel, vagy az ehhez fűződő technológiákkal kapcsolatosak. Részt vesznek a munkában kémikusok, vegyész-,gépész- és villamosmérnökök, a rendszer működtetése informatikai tudást igényel, ráadásul nálunk van az ország legerősebb szuperszámítógépe. A Debreceni Egyetem garanciát nyújt arra, hogy az ipari tevékenység ne érintse káros módon a lakosságot és a környezetet, a biodiverzitási és a metagenomikai intézet is ezt a megalapozott szakmai hátteret erősíti – tette hozzá a rektor.
Szilvássy Zoltán megjegyezte, hogy a Debreceni Egyetem nemzetközi kollaborációkra törekszik a külföldi nagyvállalatokkal, ezért szükséges az ágazatspecifikus információk kontrollálása.
- A proaktív flexibilitás jellemzi a Debreceni Egyetemet, mely a kulturális diverzitással is foglalkozik. Ez a fajta együttműködés a régi debreceni elv alapján garancia lehet sok mindenre, jöjjön szembe bármilyen probléma, meg fogjuk oldani – tette hozzá.
Kéki Sándor, a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer Kidolgozásáért Felelős Bizottság Levegő munkacsoportjának társelnöke elmondta: multidiszciplináris összefogásra van szükség, hogy a környezetvédelmi problémákat hosszú távon és folyamatosan kezelni lehessen.
- Tizenhat mérőpontot alakítottunk ki, hogy a levegőben a teljes károsanyag-kibocsátást figyelni és vizsgálni tudjuk, hiszen mindannyian ugyanazt a levegőt lélegezzük be. Ezek a mérőhelyek eddig nem léteztek, de hamarosan komplex módon tudjuk majd feldolgozni és értékelni az adatokat, a validált méréseket szakmailag is alá tudjuk támasztani – hangsúlyozta a szakember.
Hajdú András, az IT munkacsoport elnöke, a DE Informatikai Kar dékánja arról beszélt, hogy a kötelező informatikai feladatok mellett növelték a rendszer komplexitását, hogy minél pontosabb adatok érkezzenek, melyek feldolgozásához a mesterséges intelligenciát is alkalmazzák.
- Az utóbbi öt évben megjelent minden elérhető információt, tanulmányokat, publikációkat, szakkönyveket feltöltünk a rendszerbe segítve ezzel a szakemberek munkáját. Ezt az adatbázist közvetlenül összekötjük az úgynevezett mesterséges intelligencia szakértővel, amely így bármikor hozzáférhet a szakmai tartalomhoz és automatikus, gyors elemzéseket végezhet a keresett válaszok megadására – emelte ki a munkacsoport elnöke.
Stündl László, az elnökség tagja, tudományos szakmai vezető-helyettes, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezettudományi Kar dékánja elmondta: a monitoring rendszer a vármegyei agráriparra ható kedvezőtlen környezeti változások kérdésével is részletesen foglalkozik.
- A rendszer révén a folyamatos ellenőrzés megvalósítható, bármilyen változás történik, az jól látható lesz, előrejelzések születhetnek, ezek segíthetik a döntéshozókat abban, hogy megelőzzék a kedvezőtlen fordulatokat. Nemcsak a biodiverzitást, hanem a debreceniek életminőségét is meghatározhatja majd a jövőben. A dezinformációk és a bizonytalanság, az aggályok eloszlatása a tudomány és a Debreceni Egyetem feladata – húzta alá.
A beszélgetésen elhangzott: a rendszer kiépítése a helyszínek biztosításával, a telepítési költségekkel, a meglévő egyetemi műszerek mellett újak beszerzésével 800 millió forint plusz áfába fog kerülni. Ennek nagy részét, mintegy 600 millió forintot a kormányzat biztosítja majd, a fennmaradó különbözetet pedig az önkormányzat finanszírozza. a jelenleg rendelkezésre álló erőforrásokra és a biodiverzitási intézet munkájára támaszkodva a működtetésre évi 400 millió forintot költenek majd.
A tervek szerint a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer 2024-ben kezdheti meg a működését, még mielőtt a nagy ipari üzemek beindulnának, így már az azt megelőző állapotot is dokumentálhatja.
Sajtóközpont - BZ
Napjaink zöld kihívásairól, Debrecen új monitoring rendszerének felállításáról, a Debreceni Egyetem környezetvédelemben betöltött szerepéről beszélgettek a JövőMűhely című pódiumbeszélgetés-sorozat pénteki alkalmán a DE szakemberei és Debrecen polgármestere.
