Teltház és vastaps fogadta Mohos Nagy Évát, a Debreceni Egyetem professor emeritáját a 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi hangversenyen a Zeneművészeti Kar (ZK) Liszt-termében.
- Mohos Nagy Éva operaénekesként és a Debreceni Egyetem tanáraként az elmúlt évtizedekben egyedülálló miliőt és szakmai műhelyt teremtett, amely meghatározza a kar jelenlegi énekképzését és annak jövőjét is. Világsztárok nőttek fel a kezei alatt, a szakma meghatározó művészei tanultak tőle – méltatta az operaénekest, magánénektanárt a Zeneművészeti Kar dékánja.
Lakatos Péter hozzátette: az intézmény még hosszú ideig számít Mohos Nagy Éva munkájára, tapasztalatára és szakmai tudására.
- Egy települést a történetei teszik várossá, a históriákat pedig az ott élők írják. Ma egy olyan művészt ünneplünk, aki számtalan történettel gazdagította Debrecen sokszínű kultúráját, kívánjuk, hogy még sok meséjével színesítse városunk művészeti arculatát – mondta köszöntőjében Puskás István, Debrecen alpolgármestere.
Az ünnepségen a közönség részleteket láthatott az operaénekes-művésztanár legjelentősebb szerepeiből. Mohos Nagy Éva mesélt kortársaihoz fűződő viszonyáról, meghatározó színpadi élményeiről, a mestereitől ellesett szakmai fortélyokról, a családról, a cívis létről, valamint a tanári pálya kihívásairól.
- Az egyetemi katedra kicsit különbözik a színháztól, itt nem elég felvenni a kincstári jelmezt. Itt mindent bele kell adni, különben nem lépsz előre. Az elődök meghatározták a tanári pályámat, tehetséges fiatalokat irányítottak a kezem alá és tettek így engem jobb oktatóvá – fogalmazott Mohos Nagy Éva.
Az ünnepi hangversenyen elhangzott Johannes Brahms: Zwei Gesänge, Op.91 című műve, valamint részletek Richard Wagner: A valkür című operájából. A kar hallgatói mellett közreműködött Bátori Éva, a Magánének Tanszék vezetője, Kozma Dávid, a DE ZK művésztanára, valamint Szűcs Máté, a genfi Zeneakadémia brácsaprofesszora, Mohos Nagy Éva fia.
A ZK egykori tanszékvezetője harminc éven át énekelte az operairodalom legjelentősebb szoprán szerepeit. 1974-ben Leonóra szerepében debütált A végzet hatalmában a debreceni Csokonai Színházban, azóta több mint 30 főszerepben láthatta a közönség. Vendégszerepelt a szegedi, a győri és a miskolci színházakban, de Ausztria, Németország és Olaszország, Románia, Japán színpadain is énekelt.
Sajtóközpont - ÉE
