Csaknem 250-en érkeztek a Debreceni Egyetemre, a jubileuminak számító háromnapos eseményre, hiszen pontosan 10 évvel ezelőtt már egyszer volt házigazdája a programnak a Debreceni Egyetem.
- Az intézmény nem csupán a helyet biztosítja a rendezvénynek, hanem a körülményekkel tartalmat, mondanivalót is szolgáltat az egyetem Főépületének Aulájában, ahol – utalva az intézmény jogelődjére, a Református Kollégiumra – a terem ablakai a korabeli peregrinációk helyszínét idézik. Már eleink is felismerték, hogy ha használható tudással akarjuk ellátni a szellemi elitet, akkor szükség van a nemzetközi tanulmányokra – mondta köszöntőjében Bartha Elek, az egyetem oktatási rektorhelyettese, hangsúlyozva a külföldi tapasztalatszerzés máig ható fontosságát.
A központi téma ebben az évben az intézmények „nemzetköziesítése”, vagyis a hallgatói és oktatói mobilitás, a külföldi ösztöndíjasok fogadása és az egyetemek közötti nemzetközi együttműködések kérdései, amelyeket előadások, workshopok és interaktív műhelyek keretében ismerhetnek meg a tanácskozás résztvevői.
- A felsőoktatási intézményeknek köszönhetően felpezsdült a nemzetköziesítés folyamata, csaknem 32 ezer külföldi diák tanul ma Magyarországon, ebből több mint 5 ezer a Debreceni Egyetemen – hangsúlyozta megnyitójában Horváth Zita. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára kiemelte: ha az intézmények növelni tudják idegen nyelvű képzési kínálatukat, akkor még tovább növekedhet a magyar egyetemek vonzereje.
- Ugyanakkor erősíteni kell a magyar diákok külföldi tanulmányait is, hogy nyelvekkel, kultúrákkal ismerkedjenek, szerezzenek barátokat, későbbi kollégákat, és jöjjenek haza, hogy itthon hasznosítsák a megszerzett tudást – jelentette ki az oktatási szakember.
- Fontos kihívás a magyar felsőoktatás nemzetköziesítése, hiszen a kormány célja, hogy 2023-ig 40 ezer külföldi hallgató érkezzen az országba. Ugyanakkor minden magyar diák számára is biztosítani kell a külföldi tanulmányutak lehetőségét, hiszen az egyetemi képzés ma már nem egyedül a hazai intézmények végzett tanulmányokat jelenti, hanem megkoronázza azt a külföldi tapasztalatszerzés lehetőségével is – fogalmazott megnyitó előadásában Mészáros Árpád, az EMMI nemzetközi és Európai Uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára.
- A Tempus Közalapítvány több mint 20 éve koordinálja olyan ösztöndíjprogramok megvalósítását, amelyek közvetlen, vagy közvetett módon támogatják a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését. Ilyen többek között az Erasmus+, a Campus Mundi, vagy a Stipendium Hungaricum program, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar egyetemek és főiskolák a nemzetközi színtéren is versenyképesek lehessenek – fejtette ki Tordai Péter, a közalapítvány igazgatója.
A Tempus Közalapítvány évente szervez a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi ügyekkel foglalkozó munkatársai számára szakmai találkozót, ahol a nemzetközi programokkal kapcsolatos aktualitások, kihívások megvitatására, jó gyakorlatok bemutatására és az egyetemek nemzetköziesítésének legfontosabb kérdéseire helyezik a hangsúlyt. Az idei már 15. alkalom a felsőoktatási nemzetközi koordinátorok éves találkozójára.
Sajtóiroda - BZs
