- Több mit húsz évvel ezelőtt kezdődtek el a precíziós kutatások a Debreceni Egyetemen, azok eredményeit, az agrárdigitalizációs ismereteket be is építjük képzéseinkbe – emelte ki a XX. Tiszántúli Agrártudományi Napok megnyitóján az egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.
Harsányi Endre előadásában kitért a precíziós technológiák szerepére a klímaváltozás hatásainak kezelésében, valamint a Debreceni Egyetem ezirányú célkitűzései között bemutatta például a mezőgazdaság és az ipar üvegházható gázkibocsátására, a kibocsátások nyomon követésére, monitorozására, az agrárium dekarbonizációjára, illetve a melléktermékek alternatív felhasználására irányuló kutatási irányokat. Szót ejtett az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekről is, többek között egy egyedülálló laborról, illetve részletesen beszámolt a Nyíregyházi Kutatóintézet nemesítési, génbanki és postharvest technológiákat érintő tevékenységéről is.
A konferenciához kapcsolódó sajtótájékoztatón a rektorhelyettes kiemelte a Debreceni Egyetem Magyarországon egyedülálló amerikai kapcsolatait, melyeknek köszönhetően indította el a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) két évvel ezelőtt a Dél-Dakotai Állami Egyetemmel közös diplomát adó precíziós mezőgazdasági mérnöki alapképzését. A szakon nyolcvanan tanulnak jelenleg, a hallgatók közül négyen már kiutaztak Dél-Dakotába féléves elméleti és gyakorlati képzésre. Az együttműködés kutatói csereprogramra is kiterjed, az amerikai egyetemről hamarosan érkezik egy vendégprofesszor fél évre Debrecenbe.
- Áttekintettük Európában és a tengerentúlon is az egyetemi képzéseket az intelligens agrárium, a digitális agrárgazdaság terén. Összesen két mesterkurzus létezik a világon, alapképzésben viszont egyetlen volt a dél-dakotai, amihez kapcsolódott a Debreceni Egyetem, kétoldalú szerződéssel – tette hozzá Nagy János, a MÉK professor emeritusa.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar teljes oktatási-kutatási tevékenységét összegezve Stündl László dékán hangsúlyozta: az intézmény lefedi a körforgásos gazdálkodást.
- Alap- és mesterképzéseink, osztatlan agrármérnöki szakunk, valamint szakirányú továbbképzéseink széleskörűek, ráadásul az agrárképzési területen a Gazdaságtudományi Kar is érintett három szakkal és a mi hallgatóink oktatásába is bekapcsolódnak. Képzéseink mindegyikében megjelenik a fenntarthatóság, az erőforrás-kímélő technológiák használata, az egészség központi szerepe, legyen az talaj-, növény-, állat- vagy humán-egészség, illetve azok az okos megoldások, melyekről mai konferenciánk is szól – ismertette Stündl László.
A tanácskozás csaknem kétszáz résztvevőjének Nagy János professzor (DE MÉK) a mesterséges intelligencia lehetőségeiről tartott előadást a precíziós gazdálkodásban, majd Neményi Miklós akadémikus az intelligens mezőgazdasági technológiák kialakulásának mérföldköveit, a 3. zöld forradalmat ismertette. Dudits Dénes akadémikus a precíziós nemesítés innovációs szerepét értékelte a növénytermesztésben, Popp József akadémikus pedig a mezőgazdaság felértékelődését elemezte a körforgásos gazdaságban.
- Az előadásokat követően tíz szekcióban folytatták a megbeszéléseket a szakemberek, egyebek mellett állattudományi, környezet- és vízgazdálkodási, élelmiszertudományi, alkalmazott biológiai, talajtani és agrokémiai, illetve vállalatgazdaság és kereskedelem területeken. Olyan technológiai fejlesztések, innovációk, intelligens megoldások kerültek napirendre, melyek forradalmasítják a mezőgazdaságot – összegezte Kakuszi-Széles Adrienn, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője.
A Tiszántúli Agrártudományi Napokat – a korábbi hagyományt felelevenítve – mostantól minden második évben újra megrendezi a Debreceni Egyetem agrárkara.
Sajtóközpont - TH
