- Innováció alatt a felfedezéstől, a kutatástól a sorozatgyártásig, illetve a forgalmazásig terjedő teljes láncot értjük. A Debreceni Egyetem az elmúlt időszakban mindent megtett azért, hogy egy vállalati együttműködési rendszer segítségével eredményesen végezze ezt a nehéz folyamatot – jelentette ki Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a keddi tanácskozáson mondott köszöntőjében.
Az egyetemi vezető kitért arra is, hogy az egyetemen 15 éve indult az első innovációs program egy mezőgazdasági pályázattal. Azóta az intézmény felépített egy 350 vállalatból álló, vertikálisan szervezett, egyetemi központú innovációs rendszert. Ennek hatékonyságát a világ egyik vezető műszaki egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) is elismerte, így a DE partnerként vehet részt az MIT Catalyst módszertanának európai meghonosításában.
Janzsó Antal, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége főtitkárhelyettese és Felsőoktatási Tagozatának elnöke a GTTSZ nevében köszöntötte a résztvevőket. Véleménye szerint különleges időket élünk, amelynek egyik jellemzője, hogy folyamatos a változás, ráadásul a változás tempója is növekszik.
- Fontos azonban, hogy a változástól ne féljünk, hanem a lehetőséget lássuk benne. Azt gondolom, hogy a 21. század eleje azzal is leírható, hogy két egymásnak ellenmondó szituáció, nevezetesen a konkurencia és a kooperáció együtt van jelen. Meg kell tanulnunk együtt élni, hogy ez a két dolog előre vigyen bennünket. Az infókommunikációs technológia a napjaink egyre több rétegébe ivódik be. A mesterséges intelligencia és a robotok világát éljük. A változásokkal tarkított helyzet a humánerőforrásra is hatással van. Olyan kompetenciákat kell a tanulás időszakában magunkévá tenni, amelyek sikeressé, majd pedig boldoggá tehetnek bennünket. Ez nagy, sok, de egyben nemes feladatot is ró az oktatási intézményekre – fejtette ki Janzsó Antal.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az egyetemek szerepe a megújuló innovációs ökoszisztémában címmel tartott előadást.
Elmondta, a különböző programokban évente 6-7 ezer fiatallal dolgoznak együtt és a 2018-as 85 milliárd forinthoz képest tavaly több mint kétszer több, 182 milliárd forintnyi pályázatot írt ki a hivatal a kutatás-fejlesztés, innováció területén. Az elnök szerint a következő 20 évben azok az országok fognak előtérbe kerülni, ahol a kreativitásnak, az innovációnak tere van, a többiek viszont lemaradhatnak. Éppen ezért a magyar kormány az elmúlt években az egyetemekre összpontosított, egyetem központú innovációs ökoszisztémát épít. Ahogy mondta, toronymagasan az egyetemi hálózat a legfelkészültebb erre a szerepre, s a piaci gondolkodásban kiemelkedő helyen áll a debreceni intézmény.
- A legjelentősebb fejlesztés, ami a közeljövőben indul majd el, az a tudományos és innovációs parkok hálózata, ehhez a kormány 600 milliárd forintos támogatást rendel, hogy egyetemi bázisokon fizikailag is új iparágaknak a technikai technológiai és fizikai tere szülessen meg. Laboratóriumok, épületek és iparcsarnokok születnek. Tizennégy ilyen bázis lesz annak érdekében, hogy új típusú iparágak nőjenek ki Magyarországon. A Debreceni Egyetem kimagaslik a magyar rendszerben. Nagyon sok forrást szerez az egyetem, nagyon hatékonyan pályázik és mozog a kutatás-fejlesztés és az innováció területén. A DE az egyik legpiacibb egyetemként működik ma és jó példa sok mindenkinek – hangsúlyozta az elnök, aki szerint törekvéseiknek 2025-re lehetnek látványos eredményeik.
Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese elsősorban a hallgatókhoz szólva kifejtette, humán erőforrás nélkül nem lehetséges az innováció. Kiválósági programok és innováció a Debreceni Egyetemen című előadásában kifejtette, az egyetem nyolc tématerülete dolgozott az elmúlt időszakban.
– Járműipar, inzulinrezisztencia, űrkutatás, illetve terápiás célú fejlesztések, biotechnológia, energetika, vízzel kapcsolatos kutatások és big data. Utóbbi öt a Tématerületi Kiválósági Program Intézményi Kiválósági Alprogramjának része. Ezekhez a tématerületi programokhoz számos fiatal kutató csatlakozott, ami jó hatással van az intézmény tudományos utánpótlásképzésére is – fogalmazott Pintér Ákos professzor, és köszönetet mondott a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak az általa nyújtott támogatásokért.
A konferencián Lazányi Kornália, az Óbudai Egyetem tanára, a GTTSZ Ifjúsági Tagozatának elnöke az innováció emberi oldaláról beszélt, míg Árendás Csaba az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ innovációs menedzsere „Az egyetemi technológia transzfer folyamatok a startupok korában” címmel osztott meg gondolatokat a tanácskozás résztvevőivel és a fiatalokkal.
Sajtóiroda - PKZs
