Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért alapítvány kuratóriumi elnöke az intézményt bemutatva kiemelte, hogy a DE Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye 48 ezer egyetemi polgárral, majdnem egymilliárd eurós árbevétellel, huszonöt klinikával, hazánk legnagyobb egészségügyi ellátórendszerével, 1300 hektár tangazdasággal, hétszáz ingatlannal.
- Az egyetem önfenntartó módon egy olyan modellt tudhat magáénak, mely folyamatosan növeli a diplomák értékét – emelte ki a kuratóriumi elnök az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Az Erasmus-ösztöndíjak és Horizont program kapcsán zajló vitáról szólva elmondta, hogy az egyetem jogi úton próbálja tisztázni az unióval, folyamatban van a bírósági eljárás. Kossa György ugyanakkor hozzátette, hogy ez nincs hatással a hallgatói-oktatói mobilitást támogató Erasmus-programra, amelyhez 2027-ig biztosítva vannak a források az intézményben.
- A Debreceni Egyetemnek kiemelkedő kollaborációs kapcsolatrendszere van, a világ 1400 egyetemével napi kutatási kapcsolatban állunk, ötszáz egyetemmel kötöttünk bilaterális megállapodást a hallgatói mobilitás elősegítésére. A gazdasági szereplőkkel együttműködve létrehozott ökoszisztémák révén saját forrásból támogatjuk az alap és alkalmazott kutatásokat, fejlesztéseket, az infrastruktúra működtetését – fogalmazott a kuratórium elnöke.
A kutatási programok jövőjéről szólva Kossa György kifejtette, hogy egyetemes bűn a nemzetközi együttműködések blokkolása, amely hátráltatja az emberiség fejlődését, az életminőség javítását. Hozzátette: a politikának távol kell tartania magát az egyetemektől. Kérdésre reagálva rámutatott, hogy a DE döntéshozatali mechanizmusában jelentős szerepet játszik az intézmény, a kuratóriumban és az azt ellenőrző felügyelőbizottságban is egyetemi szakemberek dolgoznak.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja az interjúban arról beszélt, hogy stratégiai szempontból bejött a modellváltás, a DE már tíz éve növekvő pályára állt, 2021-től azonban még intenzívebben fejlődik.
- Az utóbbi két évben olyan gazdája lett az egyetemnek, amely folyamatosan kapcsolatban van az intézménnyel, így jóval egyszerűbb az együttműködés a kuratórium felelős tagjaival, mint korábban, amikor egy volt a DE a sok állami egyetem között – hangsúlyozta az egyetemi vezető.
A nemzetközi pályázatokról szólva a kancellár elmondta, hogy vannak olyan programok, amelyekben jelenleg nem jut anyagi forráshoz az intézmény, de affiliált partnerként különböző módon a kutatók részt vehetnek a határon átnyúló tudományos munkákban, ráadásul az előző időszak kutatási projektjei sem értek még véget.
A kancellár a folyamatosan emelkedő külföldi hallgatói létszámmal kapcsolatban kiemelte, hogy azért keresik az egyetemet más országokból a fiatalok, mert a DE diplomái nemzetközi szinten értékállók és piacképesek.
- Jelen pillanatban Közép-Kelet-Európában a legnagyobb, 7500 fős külföldi hallgatói létszámmal rendelkezik a Debreceni Egyetem, ahol olyan diplomát kapnak a hallgatók, amelynek birtokában a világ szinte minden pontján el tudnak helyezkedni. Az orvosdiplomáink elfogadottak az USA-ban, Izraelben és a világ számos országában. Ázsiából azért jönnek sokan, mert Kínában és Dél-Koreában is nagyon népszerű a Debreceni Egyetem, utóbbi helyen orvosképző felkészítő intézetünk is működik. Évtizedes munka és jól kiépített rendszer van ezek mögött, harminc éve saját magunk szervezzük a nemzetközi hallgatói hálózatot – mutatott rá a kancellár.
Az interjúban az is elhangzott, hogy a Debreceni Egyetem a nemzetközi rangsorokban is kiválóan szerepel, a Times Higher Education WUR rangsorában 400 helyet javítva bekerült a világ 800 legjobb felsőoktatási intézménye közé.
A teljes beszélgetés az alábbi linken nézhető meg.
https://www.atv.hu/videok/20231003/mi-lesz-az-erasmus-es-a-horizont-eur…
Sajtóközpont - BZ
