- A doktori képzés nagyon fontos terület a Debreceni Egyetemen (DE), az intézmény meghatározó feladata a tudományos utánpótlás nevelése – hangsúlyozta a rendezvényen a Debreceni Egyetem (DE) általános rektorhelyettese.
Pető Károly elmondta: az ország más felsőoktatási intézményeivel összevetve a DE-n folyik a legtöbb tudományágban doktori képzés, több mint 1 300-an vesznek részt ilyenekben. Nemcsak a magyar, hanem az angol nyelvű doktoranduszok száma is évről, évre emelkedik Debrecenben, arányuk átlagosan most eléri a 30 százalékot, de olyan doktori iskolák is vannak Debrecenben, ahol több külföldi tanul, mint magyar – tette hozzá.
- Debrecen önkormányzata és a Debreceni Egyetem rendkívül szoros és jó kapcsolatokat ápol – jelentette ki Papp László, Debrecen polgármestere. Arra emlékeztetett, hogy 2018-ban a DOSZFESZT-nek helyet adó Aulában írta alá a BMW vezetőjével azt a szerződést, mely alapján a cég itt építi fel legújabb autógyárát, ami jelentős mérföldkő lesz a város fejlődésében. Hangsúlyozta: a debreceni gazdaság egyre nagyobb mértékben tart igényt a DE-n diplomát szerző szakemberekre.
Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) elnöke arról beszélt, hogy jellemzően azokból a fiatalokból lesz doktorandusz, akik a graduális képzés során már végeztek valamilyen kutatást például a TDK keretében. A szabadegyetemen résztvevő doktoranduszokat arra kérte, hogy segítsék az OTDK-ra készülőket.
Lakatos Péter Levente, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) nemzetközi igazgatója a felsőoktatás minőségbiztosításról szólva azt emelte ki, hogy remek az együttműködés a MAB és a DOSZ között. Például 2020-ban együtt dolgozták ki az új típusú doktori iskolák értékelési rendszerét, a doktoranduszokat pedig bevonták az akkreditációs eljárásokba.
Molnár Dániel, a DOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a DOSZFESZT Szabadegyetemnek harmadik alkalommal ad otthont a DE, amely bizonyítja, hogy az intézmény vezetése elkötelezett a kezdeményezés mellett. Molnár Dániel úgy vélte, hogy a XXI. század komplex kutatási problémáit együttműködéssel, közös munkával tudják majd megoldani az unikális tudással rendelkező kutatók. Mivel nem tudjuk megmondani, hogy 15-20 év múlva mire lesz szükség, minden tudományterületet egyformán kell támogatni. Ezek olyan befektetések, amelyek hosszabb távon térülnek meg – magyarázta.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja felidézte: a PhD-képzés korábban szinte kizárólag az egyetemi, oktatói, kutatói, kutatóintézeti utánpótlásképzést szolgálta, mára ez sokat változott, de az intézmény továbbra rendkívül fontosnak tartja, és minden erejével támogatja a kutatói életpályát – tette hozzá.
- Azok a 23 és 30 év közötti életkorú PhD-sek, akik az egyetemi, kutatói, oktatói pályát választják, ösztöndíjat kapnak, mely az első két évben 140 ezer, a második kettőben 180 ezer forint. Mivel ez kevés a családalapításhoz, az életkezdéshez, a DE vezetése az egyetem kuratóriumával együtt úgy döntött, hogy azoknak, akik a PhD-ösztöndíj mellett nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel idén szeptembertől havi 65 ezer forint kiegészítő ösztöndíjat biztosítanak az első két évben, amely a harmadik és a negyedik évben 75 ezer forint lesz – tájékoztatott a DE kancellárja. Bács Zoltán megjegyezte, hogy az intézmény a következő 5 évben összesen mintegy 8 milliárd forintot fordít a tudományos életpálya támogatására.
- A XXI. század olaja az adat. Nem kell félni attól, hogy az elsősorban az adatok elemzésére alapuló mesterséges intelligencia elveszi a munkahelyeket, sőt a megszűnők helyett új munkákat is teremt. Ugyan soha nem fárad el, nem lusta, de a kreativitástól még messze áll – jelentette ki előadásában, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. Charaf Hassan szerint Magyarországon minden adott ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztések egyik központja itt legyen. A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására példaként említette egyebek mellett a fordítást, az 5G távközlési technológiát, egyes szoftverek fejlesztését és a gyógyszerek ellenőrzését. Ugyanakkor azt is bemutatta, hogy jól megfogalmazott parancsra a mesterséges intelligencia képes akár a valóságban nem létező dolgokról is fotókat generálni.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Neumann János Programról, a doktori képzésben rejlő fejlesztési lehetőségekről, valamint a doktoranduszokat érintő aktualitásokról adott tájékoztatást.
Az idei DOSZFESZT Szabadegyetem is többet kívánt nyújtani egy átlagos szakmai összejövetelnél, ezért a szervezők a résztvevők számára lehetőséget biztosítottak különböző közösségi programokon való részvételre is.
Sajtóközpont - OCs
