- Az elmúlt években tanúi lehettünk annak a gazdasági léptékváltásnak, amely Debrecent és a térséget új pályára állította. Az új beruházások, a vállalatok megjelenése, a technológiai és ipari fejlődés azonban felelősséget és lehetőséget egyaránt jelent. Felelősség Debrecen városának, hogy valóban a régió gazdasági központjává váljon. A Debreceni Egyetemnek és a gazdasági szervezetek közösségének pedig kötelezettség, hiszen nekünk kell tudást, szakembereket biztosítani és jövőképet mutatni ebben a gazdasági környezetben – mondta az Üzleti Innovációs Klub előadását megelőző köszöntőjében Fenyves Veronika.
A Gazdaságtudományi Kar dékánja hangsúlyozta: a kar éppen ezért rendelkezik kiterjedt gazdasági kapcsolatrendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók közvetlenül, első kézből értesüljenek azokról a gazdasági folyamatokról, amelyek Debrecen és térsége munkaerőpiacát alakítják. Mint fogalmazott: a DEViK előadásai rendszeresen teret adnak a vállalati és intézményi szereplőknek, hogy betekintést nyújtsanak a legfrissebb gazdasági trendekbe. A mostani alkalom is ezt a célt szolgálta: közelebb hozni a hallgatókhoz és a szakmai közösséghez a város gazdasági átalakulásának folyamatait és kihívásait.
A tavalyi évben fennállásának 10. évfordulóját ünneplő DEViK - Üzleti Innovációs Klub célja, hogy vállalkozói életutakat, innovációs modelleket, jó gyakorlatokat mutasson be a hallgatóknak. Elősegítse az egyetemisták innovatív vállalkozási ötleteinek megvalósulását, összehozza az egyetem és a profit szféra képviselőit.
- A DEViK minden félévi nyitóelőadása egy átfogó témát fejt fel, rálátást ad egy-egy innovációs folyamatra, fejlődésre és bemutat mainstream terveket. Megmutatjuk a gazdaság gyakorlati oldalát, hogy egy sikeres vállalkozó milyen nehézségekkel, kihívásokkal néz szembe vagy éppen melyik üzleti modellt, stratégiát érdemes választani a különböző szektorokban. Kiemelten fontos számunkra ugyanis, hogy hallgatóink ne csak a hírekből, a médiából értesüljenek a gazdasági történésekről, hanem közvetlen tapasztalatokat, kapcsolatokat szerezzenek és bátran megfogalmazzák, feltegyék a kérdéseiket a vállalatvezetőknek, gazdasági szakembereknek – tette hozzá bevezetőjében Dajnoki Krisztina, a DEViK – Üzleti Innovációs Klub elnöke, a Gazdaságtudományi Kar tudományos dékánhelyettese.
Az elmúlt tíz évben Debrecenbe több mint 12,5 milliárd euró értékű külföldi működőtőke (FDI) érkezett, amelynek hatására több mint 20 ezer új munkahely jött létre. Pécskay Zoltán, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ ügyvezetője szerint ez a beruházási volumen nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő.
- Az EDC feladata Debrecen gazdaságának fejlesztése mellett a befektetésösztönzés, a helyi kis- és középvállalkozások támogatása, a térséget érintő gazdasági folyamatok elemzése, a gazdaság- és városfejlesztés összehangolása. Az elmúlt évek eredményei alapján elmondhatjuk, hogy Debrecen a hazai városok között, valamint Közép- és Kelet-Európában is beruházási „bajnokká” vált – jelentette ki Pécskay Zoltán.
A városüzemeltetési, ipari és technológiai fejlesztéseket koordináló központ munkája nyomán a város gazdasági szerkezete átalakult. Több mint 1300 hektár új ipari terület jött létre, amelyek 90 százaléka tulajdonosra talált. A szakember szerint ez is egyértelműen mutatja a Debrecenbe vetett bizalmat és a térség gazdasági vonzerejét. Az EDC ügyvezetője hozzátette: a beáramló tőke hatására javultak a kereseti lehetőségek és jelentősen csökkent a munkanélküliség is Debrecenben. 2025-ben az átlagos bruttó kereset – meghaladva az országos átlagot – 727 ezer forint volt. A város munkaerőpiacán továbbá a regisztrált álláskeresők száma 2021-et követően jóval gyorsabban csökkent, mint országosan.
- A Debreceni Egyetem nemzetközi hírneve és vonzereje erős regionális központtá teszi a várost, hazai meghatározó szerepe mellett 140 országból érkeznek diákok, akik a város munkaerőpiacán is megjelentek. A városban több mint 125 ezer munkavállaló dolgozik, csaknem 33-35 százalékuk – mintegy 46 ezer fő – nem helyi lakos, hanem bejáró, ingázó a környező településekről, járásokból, megyékből. Ezen ingázási körzet egy órás vonzáskörzetre terjed ki. Ez is mutatja, hogy Debrecen gazdasági hatóköre messze túlnyúlik közigazgatási határain – fejtette ki a központvezető.
Pécskay Zoltán úgy véli: a város gazdasági teljesítményét legjobban a helyi iparűzési adóból számolt települési GDP mutatja, amely 2024-ben 5,3 milliárd euró volt. Ezzel pedig Debrecen országosan a második helyet foglalja el.
- A debreceni gazdasági bővülés nem korlátozódik az iparra: a városban jelentősen nőtt a szállodaipari kapacitás. 2020 óta négy nemzetközi szálloda brand – mint a Hilton és a Mercure – jelent meg a cívisvárosban. Mintegy 870 új szoba létesült, ebből 374 prémium kategóriában. Ezzel a turizmus és a vendéglátás is erősítette gazdasági húzóágazati szerepét. A nagy nemzetközi ingatlanfejlesztések egyelőre elmaradtak Debrecenben, ez azonban a helyi fejlesztőknek biztosít teret – tette hozzá a város- és gazdaságfejlesztési központ vezetője.
Pécskay Zoltán szerint Debrecen továbbra is növekedési pályán van, a beruházási hullám 2026-2030 között éri el a csúcshatását. Elemzéseik azt mutatják, hogy jelenleg a foglalkoztatottak mintegy 70 százaléka dolgozik a szolgáltató szektorban, a fehér-, illetve kék galléros munkavállalók aránya pedig a következő években is 60-40 arányban alakul majd.
Az EDC vezetője kiemelte: a nagyberuházásokkal összefüggésben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően jelent meg nagyszámú külföldi munkavállaló a hazai munkaerőpiacon, azonban az ő helyüket fokozatosan átveszik majd a helyi foglalkoztatottak. Hozzátette: a 2026-2030 közötti időszakban mintegy 24 ezer munkahely létrejöttét várják, ami nem csupán a beruházások közvetlen hatása, hanem a kapcsolódó szolgáltató és beszállítói szektorok növekedésének eredménye is lesz.
Sajtóközpont - ÉE