A Visegrad Fund égisze alatt elnyert pályázat európai uniós szinten védett, Natura 2000-es éjjeli lepkék konzervációgenetikai kutatását tűzte ki célul. Az eredmények mellett a résztvevők nagy hangsúlyt fektetnek a kapcsolatépítésre, a tudástranszferre is.
A projektben a Debreceni Egyetem, a lengyel Białystoki Egyetem, a szintén lengyel Boroszlói Egyetem és a Cseh Tudományos Akadémia Biológiai Központja működik közre.
- Három cseh és két lengyel kutatót láttunk vendégül múlt héten, illetve áprilisban érkeznek majd még lengyelek. Nyíri Virág és Sod-Erdene Bayambadash, két PhD-hallgatónk irányítása mellett elkészítették a csíkos medvelepke genomi könyvtárát, legközelebb pedig a sárga gyapjasszövő lesz terítéken. Vizsgálataink célja, hogy megismerjük az európai elterjedési területen a genetikai struktúrájukat ezeknek a védett lepkéknek, ezzel próbáljuk segíteni a természetvédelmi menedzsmentet abban, milyen lépéseket tegyenek, hogy ne csökkenjen tovább ezeknek a veszélyeztetett fajoknak az állománya – részletezte Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológia Intézet Növénytani Tanszék adjunktusa, az Evolúciós Genomikai Kutatócsoport irányítója.
Nem sok genetikai információ áll rendelkezésre a Debrecenben vizsgált két lepke esetében, így akármi is lesz az eredmény, az biztosan tartogat majd érdekességeket. A másfél éves projekt összesen hat faj vizsgálatát tűzte célul ki és a nyáron ér véget.
A következő lépés a DNS-szekvenciák adatfeldolgozása lesz; a külföldi kutatók online követik majd, mi történik a bioinformatikai feldolgozás során a DE bioinformatikai boszorkánykonyhájában. A debreceni szakemberek a minták begyűjtésében is aktívan részt vettek, például Románia több részéből is gyűjtöttek lepkéket. Díszes tarkalepkét is fogtak, ami azért érdekes, mert a DE emeritusának, Varga Zoltánnak van olyan mintája, amit még az 1950-es években gyűjtött, és most ezeket össze tudják hasonlítani. Kiderülhet, mekkora genetikai változás történt két emberöltő alatt.
Varga Zoltán, a DE TTK Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék professor emeritusa, világszinten elismert lepkész nem csupán a mintagyűjtésben, a kutatásban is segédkezik. Ráadásul a külföldi vendégek nagy örömére személyesen tartott tárlatvezetést számukra az Élettudományi Galériában, ahol Négyszemközt a természettel (még mindig) címmel lehetett megtekinteni a kiállítását. Kulisszatitkokat is megosztott az alkotások kapcsán, utána pedig egy tudományos előadás keretében a bagolylepkefélék fajain keresztül a sztyeppei fauna evolúciós eredetéről számolt be.
Sajtóközpont - KSzD
