A „Komplex vidékgazdasági és fenntarthatósági fejlesztések kutatása, szolgáltatási hálózatának kidolgozása a Kárpát-medencében” elnevezésű projekt mintegy 42 hónapos futamideje alatt a három egyetem által létrehozott konzorcium vizsgálatai az élelmiszer- és az agrártudományok területén valósultak meg. Jávor András, a projekt szakmai vezetője a program záró rendezvényén sikeresnek nevezte az elmúlt három év munkáját, amelynek köszönhetően a három felsőoktatási intézmény multidiszciplináris hátteret megalapozó, mezőgazdaságot érintő kutatásai hatalmas lendületet kaptak.
- A széleskörű programban a Debreceni Egyetem (DE) három egysége vett részt: a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási, a Gazdaságtudományi Kar, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság. A kutatók egyebek mellett a növénytudomány területén az alternatív takarmány- és humán növényi fehérjebázis kiszélesítésével, valamint a szójafajták hazai termesztésének, nemesítésének és feldolgozásának kérdésével foglalkoztak. A juh- és sertéságazatot érintő vizsgálatok középpontjában a hőstressz okozta élettani, immunológiai és anyagcserére gyakorolt káros hatások álltak. A DE vízgazdálkodási szakemberei a Tisza vízgyűjtőjén a mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési paraméterek fejlesztésén dolgoztak, a projekt keretében innovatív megoldások, kreatív ötletek és egyidejűleg a gyakorlatnak is átadható eredmények születtek – mondta a rektori főtanácsadó.
Szabó Béla, a Nyíregyházi Egyetem főiskolai docense kutatási eredményeik közül kiemelte a talajtani és tápanyag-utánpótlás területén végzett eredményeiket. A nyírségi lazaszerkezetű talaj minőségének és termelékenységének javítása érdekében végzett kutatásaik számos sikert hoztak az elmúlt években. A programnak köszönhetően az egyetemi együttműködések révén több hazai és külföldi előadó tartott előadást az intézményünkben.
Az egri Eszterházy Károly Egyetem (EKE) három kutatócsoportot vont be a programba. Ruszkai Csaba, az EKE Kutatási és Fejlesztési Központ megbízott főigazgatója beszámolójában elmondta, hogy szőlészeti vizsgálataikban a szőlőmikrobiom és a bor termőhelyi tipikusságának kapcsolatát, valamint a klímaváltozás hatásait vizsgálták. Utóbbi eredményeire építve, a Padovai Egyetemmel közös együttműködésben egy szárazságstressz távérzékelési kutatási programot hoztak létre.
A záróeseményen elhangzott, hogy a mezőgazdasági kutatók már hosszú évek óta vártak egy ilyen széleskörű pályázat megjelenésére.
- A vidékgazdálkodási és fenntarthatósági stratégiák kidolgozása mellett a program legnagyobb eredménye, hogy támogatást biztosított a fiatal kutatók számára kutatásaik, eredményeik bemutatására hazai, valamint nemzetközi szinten. Lehetőséget nyújtott a konzorcium tagjainak a kutatásokhoz szükséges eszközrendszerük fejlesztésére, illetve bővítésére, valamint a kutatók bekapcsolódtak több nemzetközi projektbe is. A program több száz hallgató munkáját segítette, valamint több tudós szakmai előmenetelét is eredményezte. A járványhelyzet az utolsó egy évben nagyban megnehezítette – főleg nemzetközi viszonylatban – a projektben résztvevők munkáját. Azonban így is elmondható, hogy az elért eredmények hosszútávon érzékeltetik majd hatásukat a multidiszciplináris mezőgazdasági fejlesztések területén – fogalmazott Jávor András, a projekt szakmai vezetője, a Debreceni Egyetem rektori tanácsadója.
A projekt kutatásairól mintegy 121 nemzetközi és hazai publikáció jelent meg, valamint 98 konferencia-előadást tartottak a résztvevő szakemberek.
A projekt az EFOP-3.6.2-16-2017-00001 elnevezésű program keretein belül valósult meg.
Sajtóiroda - ÉE
