A kar már 1914-ben, az egyetem első tanévében is működött, igaz, akkor mindössze 8 fiatal elsőéves bölcsész kezdte meg tanulmányait. A változást jól mutatja, hogy az akkori intézmény összhallgatói létszáma mindössze 354 volt, ma pedig már csak a Bölcsészettudományi Karon (BTK) csaknem 3000 hallgatót tartanak számon a különböző képzéseken.
- A hagyományos, a 19-20. század fordulójának bölcsészkínálatával indult el a képzés, elsősorban magyar, történelem, nyelvi szakok voltak, a korszak érdeklődésének megfelelően: klasszika-filológia, latin és ógörög, német, angol, francia. Az 1910-es évek végén pedig a tanárképzés is beindult – idézte fel a kezdeteket Forisek Péter, a BTK oktatási dékánhelyettese.
A BTK ma az egyetem második legnagyobb kara, több mint 250 oktató és munkatárs segíti a hallgatókat, akik alap- és mester, nappali és levelező, valamint osztatlan tanárképzés keretében sajátíthatják el az egyetem kínálta ismereteket. Aki pedig a tudományos élet iránt érdeklődik, annak négy doktori iskola nyújtja a legmagasabb szintű képzést a bölcsészkaron belül.
- A legnagyobb változásokon túljutott a kar az elmúlt évek során, amikor a képzési kínálatunk jelentős részét átalakítottuk. A legjelentősebb változás ebben az osztatlan tanárképzés visszaállítása volt, és az, hogy általános és középiskolai tanárokat egyaránt képezhetünk. Idén a legfontosabb újdonság, hogy megszűnt az andragógia alapszak, helyette közösségszervezés alapszak indul, de mesterképzésen továbbra is működik az andragógia – sorolta a változásokat a dékánhelyettes.
- Természetesen kínáljuk a hagyományos, klasszikus bölcsészképzéseket, és új tanárszakok – hollandtanár, franciatanár, közösségi művelődés tanár szak, szakerkölcs és etika tanár – is indultak az előző évben, összesen 11 tanárszakra várjuk a jelentkezőket – mondta Forisek Péter, aki kiemelte a Tanárképzési Központ szerepét, amelyik összefogja, koordinálja a bölcsészeti, a természettudományi, az informatikai és a zeneművészeti tanár szakok munkáját. Hangsúlyozta: a tanárképzés 2013 óta sikertörténet, hiszen folyamatosan növekszik a létszám: 2016-ban már 60 %-kal több tanár szakos hallgatót vettünk fel, mint három évvel korábban.
A dékánhelyettes szerint nagy előnyünk, hogy a Debreceni Egyetem – az integrációnak köszönhetően – olyan szerencsés helyzetben van, hogy néhány tudományterület – például a had- és rendészettudomány, képzőművészet – kivételével lefedi a teljes magyar képzési kínálatot.
- Így bárki bármilyen képzésre jelentkezik, lehetősége van a saját területéről kitekintve megismerni a rokon tudományokat. Ezért nem kell elmenni – legalábbis messzire – Debrecenből – fejtette ki Forisek Péter, aki kiemelte: a Bölcsészettudományi Karon vannak olyan tudományterületek, amelyek a rangsorokban a világ legjobb 200 képzésébe is bekerültek.
A tiszántúli régióban vitathatatlanul az egyik legnagyobb intézmény, és az egyik legnagyobb munkáltató az egyetem, amelyik az elmúlt időszakban jelentős gazdasági kapcsolatokat épített ki a térség legfontosabb gazdasági szereplőivel. Így a BTK hallgatói is jó eséllyel pályázhatnak – már ha nem tudományos, vagy tanári pályán szeretnének mozogni – bármelyik cégnél, ahol szükség van egy humán beállítottságú, humán végzettségű, jó nyelvi felkészültségű és erős informatikai háttérrel rendelkező fiatal munkaerőre.
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának teljes kínálata elérhető a felvi.hu oldalon. A dékánhelyettes felhívja a jelentkezők figyelmét, hogy azt a ponthatárt, ami minimálisan szükséges bekerüléshez, az Oktatási Hivatal állapítja meg, ezen az egyetem nem változtathat. A felvehetők alacsony száma – szakonként esetenként alig 1-3 fő – azonban senkit ne riasszon el, hiszen azokról a területekről, ahol kisebb az érdeklődés, át lehet csoportosítani a kapacitásszámot.
Sajtóiroda - BZs
Több mint 100 éves fennállása alatt jelentős változáson ment már keresztül a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara, amely idén megújult képzési kínálattal várja a felvételizőket.
