A 21. Országos Boncmesteri és Asszisztensi Továbbképzés 15 vármegyéből és a határokon túlról érkezett csaknem 130 résztvevője egyebek mellett olyan témákkal foglalkozott, mint a halottvizsgálattal kapcsolatos aktualitások, a kórboncolás, a hatósági boncolás, az igazságügyi orvostanban alkalmazott speciális bonctechnikák, a sejtblokk készítési módszerek. Emellett szóba került a minőségbiztosítás is, valamint a szakma jogi, kriminalisztikai és állatorvosi határterületeinek kérdéseiről is tárgyaltak.
Méhes Gábor professzor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DE KK) Pathologia intézetének igazgatója a hirek.unideb.hu-nak elmondta: a kórboncolás az orvostudomány számára valaha az egyetlen olyan módszer volt, amelynek segítségével betekintést nyerhettek a szervezetben, a szervekben zajló folyamatokba. Manapság a képalkotó és a laboratóriumi eljárások már a beteg életében igen részletes vizsgálatokat tesznek lehetővé.
– Az elváltozások egy részének felderítésére napjainkban sem áll elegendő idő rendelkezésre, vagy rejtve marad a valódi kiváltó ok, és nem végeznek arra vonatkozó vizsgálatokat. Sokszor az alkalmazott gyógykezelés hatásának felmérése is komoly orvosi probléma. Ezekben az esetekben továbbra is szükséges a halált követő, azaz postmortem diagnosztikai vizsgálat – magyarázta Méhes Gábor. Kifejtette: az Egészségügyi Törvény alapján kötelező boncolást végezni például újszülötteknél, szervkivétel után, vagy fertőző betegség kapcsán bekövetkezett halálozás esetén, ugyanakkor az újonnan feltűnt betegségek, mint például a Covid okozta szervi elváltozások feltárásában, az ezzel járó biológiai, molekuláris folyamatok leírásában nagyon sokat segített a kórboncolással és a szövetek vizsgálatával szerzett tapasztalat.
Az igazgató kifejtette: a DE-hez tartozó intézményekben évente több mint háromezer haláleset történik, az elhunytak körülbelül egyharmadán végeznek boncolást. Ezekben az esetekben a kezelőorvos, a kórházi osztály azt szeretné, ha minden a beteggel kapcsolatos felmerülő kérdésre választ kapnának a pathológustól.
A Kórbonctan, a halál és a jog kapcsolata című előadásában Nagy Attila ügyvéd arról beszélt, miként fejlődött az igazságügyi szakértés az utóbbi csaknem kétezer évben és miként értékelik az angolszász és a hazánkban is honos poroszos jogrendben a bíróságok a hatósági halottvizsgálatok eredményeit.
– A Római Birodalom idején már rájöttek, hogy azok a tanúk, akiknek speciális képességei vannak, például mérnökök, orvosok a bíró munkáját segíteni tudják, ezért bevonták őket az eljárásba. Az angolszász jogban ezek a szakértők egyfajta tanácsadó szerepet töltöttek, töltenek be. A mi porosz, kontinentális jogrendszerünkben sokkal markánsabb a szakértők szerepe, nálunk a szakértői vélemény a legerősebb bizonyíték a bíróságon – fogalmazott Nagy Attila.
A szakmai ismeretek bővítése és új tudományos eredmények megismerése mellett a határterületek érdekes eseteit is bemutatták a tanácskozáson. A Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója előadásában arról beszélt, hogy az őssejt terápia az állatkerti orvoslásban jól hasznosítható.
– Az első őssejt terápiát 2018-ban egy szegedi tigrisen végeztük, tavaly pedig egy idős gorillán alkalmaztuk sikerrel, ezen állatfaj esetében a világon elsőként. Úgy tapasztaljuk, hogy ezt a módszert jelenleg elsősorban idült, nehezen gyógyuló sebek gyógyítására, nagy bőrhiányok pótlására, vagy ízületek kopott porcfelszínének újraépítésekor lehet alkalmazni. Egyelőre nagyon kevés ilyen eset fordul elő, remélem a jövőben sokkal több lesz, nagy távlatok nyílnak meg – jelentette ki Sós Endre.
Sajtóközpont - OCs
