- A biotechnológia rengeteget változott az elmúlt három évtizedben. Hogy miként fog a jövőben alakulni, arról egyetlen dolgot tudunk: az elmúlt harminc év növekedése elhanyagolható lesz az elkövetkezendő esztendők fejlődéséhez képest. A mezőgazdaságtól az orvostudományig biotechnológiai módszerek és termékek nélkül nem lesz jövő – jelentette ki Csernoch László tudományos rektorhelyettes az április 6-ai „30 éve indult a biotechnológus képzés a Debreceni Egyetemen” című tudományos szimpóziumon mondott köszöntőjében a DAB Székházban.
A tudományos rektorhelyettes kifejtette: amikor az oktatásról beszélünk, akkor a biológiától az élettanon át a kémiáig nagyon sok diszciplínának össze kell fognia a jövő biotechnológusainak képzéséhez.
- Az agrár biotechnológiától az orvosi biotechnológiáig fontos, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik a tudományterület átfogó ismerete mellett az ipar számára is hasznos tudással rendelkeznek – hangsúlyozta Csernoch László.
Pócsi István, a Természettudományi és Technológiai Kar Biotechnológiai és Mikorbiológiai Tanszékének vezetője a tanácskozás kapcsán kiemelte: a Debreceni Egyetem az egyetlen olyan magyar felsőoktatási intézmény, amelyben a biotechnológia minden területét (piros biotechnológia: orvosi-, fehér biotechnológia: környezetvédelmi-, zöld biotechnológia: agár biotechnológia) oktatják.
- Ezt a szerteágazó, nagy komplexitású képzést köszönhetjük a harminc évvel ezelőtti szakalapításnak. A biotechnológia egy multidiszciplináris jellegű tudományterület, így maga a képzés is széles bázist igényel. A hallgatók biológiát, molekuláris biológiai, kémiai, illetve műszaki, informatikai ismereteket szereznek, így a képzést követően multidiszciplináris kutatásokat végezni tudó szakembereket bocsát ki az intézmény – ismertette Pócsi István.
A Debreceni Egyetemen folyó biotechnológiai kutatások jelentős részét alkotják a zöld azaz agrár biotechnológiai területen végzett vizsgálatok.
- Az agrár biotechnológia területén mind növényi, mind állati kutatások folynak. Előbbiek az Agrár Kutatóintézeteknél, míg utóbbiak a mezőgazdaságtudományi karon. Ezek a kutatási eredmények szinte folyamatosan kerülnek át a gyakorlatba, tehát az új biotechnológiai módszerek szinte azonnal a termelési folyamat részévé válnak – emelte ki Dobránszki Judit, a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság főigazgatója.
A tanácskozás elején a képzés létrehozója, Szentirmai Attila professor emeritus idézte fel a Mikrobiológiai Tanszék és Sipiczki Mátyás professor emeritus a Genetikai Tanszék létesítését, ez a két tanszék volt ugyanis a biológus szak indításának feltétele, amelyből később létrejött az önálló biotechnológus képzés.
Az egykori hallgatók visszaemlékezéseit követően a Debreceni Egyetem kutatói mellett ismertette legújabb kutatási eredményeit többek között Dudits Dénes akadémikus, akinek a kezdeményezésére épült meg Magyarországon az úgynevezett Komplex Stressz Diagnosztikai Rendszer. A növénygenetikus bemutatta, hogy a genomszerkesztési módszerek milyen új lehetőségeket kínálnak az agrárinnováció, a precíziós nemesítés számára. Balázs Ervin akadémikus, növényvirológus pedig a biotechnológia „aranybányájának” tartott talajtakaró mikroalgákat érintő kutatásait ismerteti, kiemelve a mezőgazdasági, kozmetikai és gyógyszeripari, élelmiszeripari, valamint bioüzemanyagként történő felhasználási lehetőségeket.
Sajtóiroda - TPL
