A vándorkonferencia 14 év után tért vissza a Debreceni Egyetemre, akkor a piac társadalmi és történelmi szerepét járták körbe a szakemberek. Ezúttal a könyv és az olvasás a fő téma. A rendezvény célja, hogy széles körű tudományos diskurzust teremtsen a könyvről és az olvasásról, illetve a könyv témáját beiktassa a társadalomtörténeti stúdiumok közé.
Barta Róbert egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet igazgatója köszöntőjében kiemelte: a történet- és humántudományokkal foglalkozók számára az írás és a könyv olyan, mint a kőművesnek a kőműveskanál.
- A Gutenberg-galaxis folyamatosan szembesül kihívásokkal. A legújabbat a mesterséges intelligencia jelenti. Az elektronikus könyvek megjelenése sem szorította ki a papír alapú köteteket, amit jól mutat, hogy növekedett a könyvtárak népszerűsége, főként a koronavírus-járvány után. Vagyis az olvasás és a könyv a társadalom működésének meghatározó szereplője marad az új kihívás ellenére is – mutatott rá az intézetigazgató.
Felhívta a figyelmet: a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület véleményére a történetírói szakma és az akadémiai világ mellett a szélesebb nyilvánosság is figyel.
- Nagy megtiszteltetés az intézmény számára, hogy az egyesület a Debreceni Egyetemet választotta éves vándorkonferenciája helyszínéül. A kör honosította meg Magyarországon a nyugati társadalomtudományi irányzatokat, fiatal kutató- és oktatótehetségeket támogat, illetve a kör több alapítója is a Debreceni Egyetemen szerzett diplomát – ismertette Barta Róbert.
A konferencia idén jeles évfordulóját ünnepli, hiszen 40 évvel ezelőtt tartották azt a tanácskozást, amelyből a rendszerváltozást megelőzően kinőtt a Hajnal István Kör, és annak nyomán intézményesült a társadalomtörténet Magyarországon.
- Az évfordulóról kerekasztal-beszélgetéssel is megemlékezünk, több alapító is feleleveníti a kezdeteket. A vándorkonferencia az egyesület legnagyobb rendezvénye minden évben, amelyen a tagság összegyűlik. A rendezvényt mindig vidéken tartjuk, mert fontos számunkra a közösség összetartása – ismertette Dobszay Tamás, az egyesület elnöke.
A tudományos tanácskozás egyik plenáris előadását Szilágyi Márton tartotta a könyvtörténet társadalomtörténeti tanulságairól, a másikban Granasztói Olga Az olvasó Kazinczy címmel mutatta be kutatását.
A két nap során több mint 60 előadás hangzik el 17 szekcióban, a történelem, az irodalom és a szociológia mellett más társtudományok képviselői is megjelennek. A témák között az olvasás átalakulásán és a könyvtárak társadalomtörténetén kívül többek között a szamizdat- és propagandakiadványok társadalmi súlya, a könyvkiadás gazdasági hátterének kialakulása, a ponyvairodalom és más populáris kiadványok társadalomtörténete, valamint a nyomtatott sajtó történelmi átalakulása is külön szekciót kapott.
Sajtóiroda - SzZsL