- A Debreceni Egyetem számára ösztönző, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szakértőként hallgatja meg az intézmény szakembereit az egészséggel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése kapcsán. A pandémia rávilágított arra, hogy az egészséggel és a jólléttel kapcsolatos fejlesztésekhez, a megoldások keresése során egyre több szakmai terület együttműködésére van szükség. Ebben komoly tapasztalata van intézményünknek - mondta Ailer Piroska, a Debreceni Egyetem műszaki innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese a konferencia kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.
Ailer Piroska kiemelte: a Debreceni Egyetem karai és kutatócsoportjai az egészségügyi és szociális ellátás, az egészségmegőrzés, a sport és az egészséges élelmiszerek fejlesztése terén olyan eredményekkel büszkélkedhetnek, amelyek hozzájárulhatnak európai szintű javaslatok megfogalmazásához.
- Hosszú évek óta folynak olyan kutatások a DE karain, amelyek azt vizsgálják, hogyan gondolkodnak az emberek a saját egészségükről és az egészség megőrzésében betöltött szerepükről. A járvány kapcsán több területen figyelhető meg változás. Az elmúlt két év kutatási eredményei azt mutatják, hogy az emberek egyre jobban érzik: van felelősségük a saját egészségük megőrzésében. Az állampolgárok egyre több információhoz akarnak hozzájutni a betegségekről, és az internetre ellenőrzés nélkül felkerült tartalmak alapján egyre gyakrabban keresik önállóan a megoldásokat a betegségekre. Ezek a folyamatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a szolgáltatások fejlesztését az érintettek bevonásával, az igényeik figyelembe vételével kell végrehajtani - jelentette ki Móré Mariann, az Egészségtudományi Kar dékánja.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság bemutatását követően Baiba Milkovica, a szervezet Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom szekciójának elnöke az egészségügy fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta.
- A koronavírus-járvány rávilágított az egészségügy égető kérdéseire. Az együttgondolkodás, a közös alkotás azonban számos jobbítási lehetőséget tárhat fel a közszolgáltatások fejlesztése érdekében, és mutathat irányt szervezetünknek - fejtette ki Baiba Miltovica.
A konferencián a Debreceni Egyetem szakemberei bemutatják azokat a fejlesztési lehetőségeket, irányvonalakat, amelyeket felhasználva a szervezet a következő két évben a közszolgáltatások fejlesztése érdekében szakpolitikai ajánlásokat fogalmazhat meg.
- Az EGSZB arra fogja kérni az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki jogszabályokat ezen a területen és támogassa jobban a civil szervezeteket. Ennek érdekében szervezetünk együttműködik egyebek mellett a Debreceni Egyetemmel, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel is - tette hozzá Krzysztof Balon, az EGSZB Általános érdekű szolgáltatások állandó csoportjának elnöke.
Edelényi András, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja szerint a válsághelyzetekben kiemelten fontos a társadalmi összehangoltság.
- Környezetünk változásai és eseményei kiemelik a társadalmi ellenállóképesség megerősítésének fontosságát. Ehhez aktív együttműködésre és koordinációra van szükség a közigazgatási, a civil, valamint az egyéni szféra és erőforrásaik között. A közszolgáltatások ennek egyik metszéspontjában állnak, így közös érdek annak fejlesztése. A Debreceni Egyetem tudományosan, kutatásokkal megalapozott, az oktatással megtámogatott ismereteivel nagyban segíti tanácsadó testületünk munkáját – fogalmazott Edelényi András.
Báger Gusztáv, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács elnöke rámutatott arra, hogy az egészség a nemzeti vagyon egyre fontosabb részévé válik az egyéni- és társadalmi jólét szempontjából egyaránt. Egészségi okokból ugyanis hazánkban naponta 110 ezer ember, a munkavállalók 2,5 százaléka hiányzik a munkahelyéről. Ez is azt mutatja, hogy az egészség területe nem csak társadalmi, hanem gazdasági kérdés.
A szakmai-tudományos konferencián a DE kutatási eredményei mellett a Bölcsészettudományi Kar Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékének kollégái bemutatják a HORIZON 2020 pályázat keretében kidolgozott közszolgáltatási fejlesztési modelljüket, amely kapcsán 10 magyarországi településen hoztak létre háztartásgazdasági programot. A DE-modell a három legsikeresebb fejlesztés egyikeként került a brüsszeli EGSZB szemináriuma elé.
Sajtóközpont - ÉE
