A mesterséges intelligencia után a technológiai fejlődés következő szintje minden bizonnyal a humanoid, vagyis emberszerű robotok széles körű elterjedése lesz. Van olyan szakértő, aki azt mondja, hogy 2040-re 10 milliárd humanoid robot lesz körülöttünk, amelyek sok olyan munkát el tudnak majd végezni, amikhez most még emberek kellenek – jelentette ki Palkovics László, a Debreceni Egyetem (DE) Járműipari és Mesterséges Intelligencia Koordinációs Intézetének vezetője a DE-n működő Autonóm Gépek Munkacsoport workshopján, aminek a Műszaki Kar adott otthont.
A DE Autonóm Gépek Munkacsoportja az intézmény műszaki tudományokkal foglalkozó területein dolgozókat fogja össze és főként autonóm járművek, robotok és egyéb intelligens gépek fejlesztésével foglalkozik.
A gépészmérnöki végzettséggel is rendelkező Palkovics László a tanácskozáson elmondta: a kormány szeretné, ha hazánk a humanoid robotok tekintetében meghatározó ország lenne. Ennek elérésére több lépést tettek.
- Magyarország ipari kibocsátásának 70 százaléka ma már high-tech megoldásokkal készül. Világszínvonalú autókat, elektronikai egységeket, mechanikai megoldásokat, akkumulátorokat állítanak itt elő. A mesterséges intelligencia egy újabb lehetőség az előrelépésre, melynek segítségével adatalapon tudunk olyan megoldásokat találni, amik világunkat jobbá teszik – fogalmazott Palkovics László.
A DE Járműipari és Mesterséges Intelligencia Koordinációs Intézetének vezetője hangsúlyozta: a hazai kutatóhelyek az autonóm járművek területén világszínvonalú tudással rendelkeznek.
- A Bosch-nak Magyarországon például már négyezer olyan fejlesztőmérnöke van, akik elsősorban az autonóm technológiák kialakításán dolgoznak. De hasonló tevékenység folyik egyebek mellett a Knorr-Bremsénél, a Thyssenkrupp-nál és a Continentalnál is. Az autonóm járművek területén a magyarországi kutatóhelyek semmivel nem tudnak kevesebbet, mint a világ más részein lévők – értékelte a helyzetet Palkovics László.
Hozzátette: a Debreceni Egyetem tudatosan növeli kapacitásait, képességeit ebbe az irányba és az élmezőnybe tartozik, amiben jelentős szerepet játszik az is, hogy Debrecenben olyan ipari üzemek jöttek, jönnek létre, amelyek ennek fontos szereplői.
A workshopon előadást tartott még többek között Gáspár Péter, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Rendszer és Irányításelméleti Laboratóriumának vezetője, aki az Autonóm Rendszerek Nemzeti Labor eredményeiről számolt be. A modellezési és irányítási célú gépi tanulás elméletéről Bokor József, a HUN-REN SZTAKI tudományos igazgatója beszélt. Ezen kívül szó esett még arról, hogy milyenek a nagy nyelvi modellek kognitív képességei közlekedésirányítási feladatokban, valamint az is kiderült, miként működnek a hibrid irányítási rendszerek és a felhő alapú megoldások, illetve miként használják a ZalaZone tesztpályát az autonóm járművek tesztelésében.
- A rendezvényen sikerült elérni azt a célunkat, hogy a DE Autonóm Gépek Munkacsoportjának tagjai minél többet megtudjanak arról, hogy a hazai kutatóintézetekben milyen eredményeket hoztak eddig az autonóm rendszerek kialakításával, működésével és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások – foglalta össze a találkozó eredményét Husi Géza, a DE Műszaki Kar (MK) dékánja.
A rendezvény zárásaként Bács Zoltán, a DE kancellárja részvételével meghatározták az MK jövőbeni fókuszpontjait. A kutatásokkal kapcsolatban úgy döntöttek, hogy ezentúl elsősorban közös, sokrésztvevős kutatásokat indítanának társadalmilag hasznos és szükséges célok meghatározásával és a fizető kereslet szem előtt tartásával. A kar kutatási fókuszába az autonóm eszközökön belül kiemelten az önvezető autók, a humanoid robotok és a drónok kerülnek.
Abban is megállapodtak, hogy a kar hivatalosan is csatlakozni szeretne a kialakuló kutatási együttműködésekhez, szorosabbá fűzve a kapcsolatot a kutatóintézetekkel és az ipari szereplőkkel.
Sajtóközpont - OCs