A hazai felsőoktatásban unikális képzést együtt végzi 21 felsőoktatási intézmény négy egyetem: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (műszaki terület), a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (fizika) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (űrpolitika) koordinálásával.
- Intézményünk szakterülete a képzésen belül elsősorban az űrhajós személye, ezen belül a fizikai és pszichés állapot, valamint olyan személyes igények, mint az egészségügyi ellátás vagy a táplálkozás kérdése – ismertette Csernoch László.
Az oktatás és képzés mellett jelentős annak a kutatócsoportnak a tevékenysége, amelynek munkatársai alapkutatásként jelenleg azt vizsgálják, hogyan lehet megteremteni a mindennapi létfenntartást egy távoli, például a Marson létrehozott űrbázison.
Erdélyi Balázs elsősorban az iránt érdeklődött, megjelenhetnek-e az élvezeti cikkek, édességek is az űrállomások menüjében? Tervezi-e az űrpaprika mellett ebbe az irányba kiterjeszteni a kutatómunkát az egyetem?
- Hogy mikor lehet majd tortával ünnepelni egy születésnapot a világűrben, az a nagyon távoli jövő kérdése, jelenleg olyan feladatokra koncentrálnak kutatásaink, mint az alapvető kalória, ásványi anyag és vitamin biztosításának kérdése, de már vannak elképzelések az állati eredetű fehérje, vagyis a hús előállítására, akár 3D nyomtatással – ismertette a távoli terveket Csernoch László.
A DE tudományos rektorhelyettese az együttműködés lehetőségét abban látja, ha az intézményben létrejön a Nemzeti Űrkutatás Laboratórium (a tervek szerint az egykori Napfizikai Obszervatórium helyén), amely tudományos látogatóközpontként ismertetné meg az érdeklődőkkel, milyen lehet az élet az űrben? Ebben, és a HUNOR Magyar Űrhajós Program népszerűsítésében számít majd a Magyar Cukrász Ipartestület együttműködésére az egyetem.
Sajtóközpont – BZs
