- Debrecennek mindig különleges szerepe volt a magyar véderő hadtörténetében. Az I. világháború idején a frissen létrejött Debreceni Egyetemről ment a legtöbb önkéntes oktatató a frontra, és a város hatalmas feladatot vállalt a háború menetében végig – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán rektor a május 4-ei emlékkonferencia megnyitóján a Debreceni Egyetemen.
A legendás offenzíva, a caporettói áttörés jubileuma kapcsán tartott közös tanácskozást a Magyar Hadtudományi Társaság, Debrecen városa, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár és a Debreceni Egyetem az intézmény Aulájában a DE BTK Néprajzi Tanszék támogatásával.
- Az egyetem aktív kapcsolatban van a honvédséggel, amely az élet számos területére kiterjed. Jelen esetben sem csak helyszínt nyújtunk a rendezvényhez, hanem az intézmény profiljának megfelelően tudományos hátteret is –mondta Bartha Elek oktatási rektorhelyettes, a Néprajzi Tanszék vezetője a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.
Bartha Elek vezeti azt a kutatócsoportot, amely az I. világháború néprajzi vonatkozásait vizsgálja, hogy miként változtatta meg a tradicionális paraszti életmódot a világégés. A konferencián erről Keményfi Róbert egyetemi tanár tartott előadást.
A caporettói offenzíva a Monarchia számára jelentős hadműveleti sikert hozott, a frontvonalat később egészen a Piaveig tolta előre. Az 1914-ben Debrecenben állomásozó alakulatok közül a magyar királyi 3. honvéd gyalogezred és Debrecen egykori háziezrede, a császári és királyi 39. gyalogezred is az olasz fronton volt ebben az időben.
- Az ezredet a cívisváros és a környékbeli települések lakóival töltötték fel, akik életüket adták a hazáért. Kötelességünk méltó módon megemlékezni ezekről az eseményekről. Az önkormányzat több projektet, többek között a Hősök temetője I. világháborús részének felújítását tervezi a jubileum alkalmából – tájékoztatott Komolay Szabolcs alpolgármester.
A történelmi események társadalmi megismertetését tűzte ki célul a Magyar Hadtudományi Társaság is.
- Nagyon fontos, rávilágítani arra, hogy a honvédelem, az nemcsak a katonák ügye, hanem az egész társadalomé, amiben mindenkinek van dolga. Ezért keressük a kapcsolatot a felsőoktatási intézményekkel és a középiskolákkal, ahol előadásokat tartunk és együttműködésekre törekszünk – tájékoztatott Tömböl László, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke.
Az osztrák-magyar és német erők közös offenzívája kapcsán a Magyar Honvédség vezérkari főnöke elmondta, hogy ma is szövetséges rendszerben hajtják végre a hazai, a nemzetközi és a békefenntartói feladatainkat, és ezekből a hadtörténeti eseményekből merítenek példát ma is.
- Ahogy voltak hősei az elmúlt évszázadoknak, úgy vannak hősei a ma szolgálatot teljesítő katonáknak is. 2008 óta 12 katonánk kapta meg a Hazáért érdemérmet, akik hősies helytállással vettek részt küzdelmekben, harci cselekményekben, mentették meg katonatársaikat, vagy szövetséges társaikat Afganisztánban, Irakban és egyéb más békefenntartói feladatokban – részletezte Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök.
- A dandár parancsnoka és helyettese is tudományos fokozattal rendelkezik, ezért is tartjuk fontonaks az, ilyen közös tudományos konferenciákat, ahol elmondjuk, hogy mai katonák is felnőttek azokhoz a nagy hősökhöz, akik annak idején 1917-ben Caporettonál ezt az óriási hadműveleti sikert eltudták érni – tette hozzá Ruszin Romolusz dandártábornok, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka.
Az emlékkonferencián a caporettói áttörés jelentőségét több oldalról megvilágítva, komplexen bemutatták be az egyetem és a honvédség szakemberei.
Sajtóiroda-TB
