C- és D-vitamin, cinkkel fűszerezve: ez lehet a nyerő kombináció a téli náthás időszakban. Vélemények a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának gyógyszerészeitől.

Maréknyi tabletta szedése helyett pár alapelv betartása is elegendő lehet, ha szeretnénk megelőzni a felső légúti betegségeket.

- A vitaminok közül a C- és a D-vitaminnak van a legerőteljesebb hatása az immunrendszerre. Az Expert Group on Vitamins and Minerals állásfoglalása szerint a vitaminduót legalább napi 5 mg cinkkel egészítsük ki, ez a nyomelem ugyanis igazoltan hasznos a védekező rendszerünknek. Különösen a könnyen megfázó, gyakran náthás gyerekeknél fontos a cinkpótlás. Ezek valóban hatékonyan támogatják a szervezetet és nagy szükség lehet rájuk a megfázásos időszakban – tanácsolja Vecsernyés Miklós, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja.

Szent-Györgyi Albert a hosszú élet titkát látta abban, hogy naponta közel 10 gramm C-vitamint szedett. Jótékony hatása az eltelt évtizedekben igazolódott, de azt is bizonyították, hogy a C-vitamin esetében a kevesebb valóban több lehet.

- Naponta minimum 50 mg szükséges, de a megfázás első jelénél és megelőzéshez is 400-500 milligrammot bátran szedhetünk, ez gyerekeknél 200 mg. Ebbe kalkuláljuk be az étkezésünk során bevitt – gyümölcslevek, joghurtok által tartalmazott – C-vitamin adagot is. Ekkora mennyiség még kiválóan hasznosul, de az ennél több már egyre rosszabbul szívódik fel a gyomor-bél traktusból, sőt a felszívódott plusz mennyiség gyorsan kiürül a szervezetből. Ha valami miatt ennél nagyobb adagra lenne szükség, akkor azt már csak intravénásan érdemes bejuttatni. Csak így tudunk gyorsan, magas C-vitamin szintet elérni a vérben, ám a plusz bevitt mennyiség is gyorsan kiürül a vesén keresztül a szervezetből – állítja a gyógyszerész szakember.

A C-vitamin készítmények hatalmas választékában nem könnyű eligazodni, válogathatunk a rövid és hosszú felszívódású, természetes, mesterséges variációk között. Hatásukban azonban ez idáig a tudományos kutatások nem mutattak ki jelentős különbségeket.

A D-vitamin szintén nélkülözhetetlen lehet a megfázások megelőzéséhez. A csontok „jó barátjáról” a 2000-es évek elejére egyértelművé vált az is, hogy erős kapcsolata van az immunrendszerrel. Ha bőven van bennünk D-vitamin, akkor sikeresebben vesszük fel a harcot a fertőzésekkel szemben és az influenza, a felső légúti betegségek előfordulási aránya is csökkenthető. Ősztől kora tavaszig, a naphiányos időszakban ezért is fontos pótolni legalább napi 1500-2000 egységnyi D-vitamint. Nyáron a természetes források és a kiegyensúlyozott táplálkozás elegendő a megfelelő D-vitaminszint elérésének biztosítására, sötétebb napokon pedig tablettákkal fedezhetjük a hiányt.

- Mostanában arról is lehet olvasni-hallani, hogy a bőrön keresztül, krémmel bevitt D-vitamin is elegendő a pótlásra. Erről azonban még kevés az igazolt tudományos eredményeken alapuló megfigyelés. A jövő majd eldönti, hogy ezek a klinikai megfigyelések mennyire reprodukálhatóak – mondja Vecsernyés Miklós.

A vitaminok megfázás elleni hatásossága nagyban függ az egyéni érzékenységtől. A krónikus, vagy immunrendszert érintő betegségben szenvedők nagyobb eséllyel kapnak el bármilyen felső légúti megbetegedést. Esetükben egy banálisnak tűnő nátha is súlyos szövődményekkel és akár végzetes következményekkel járhat. Az idősebbeket és a gyerekeket szintén hamarabb döntheti le lábukról a megfázás.

- Nemcsak télen, hanem az év minden napján elengedhetetlen a megfelelő vitamin, nyomelem és ásványi anyag bevitel, a zöldségben és gyümölcsben gazdag táplálkozás. Ma már nem kérdés, hogy a helyes étkezés mennyire meghatározó: a mediterrán étrend például igazoltan jótékony hatású – fogalmaz Kovácsné Bácskay Ildikó, aki szerint mindezek nélkül a legapróbb megfázásra is erőteljesebben reagálhatunk.

A Gyógyszerésztudományi Kar oktatási dékánhelyettese a megelőzés kapcsán az egészségtudatos magatartásra, a rendszeres testmozgásra, a friss levegőn tartózkodásra és a szűrővizsgálatokon való részvételre hívja fel a figyelmet. A szakember kiemelten fontosnak tartja a példamutatás jelentőségét is: az egészségtudatos életmódra nevelést már óvodáskorban el kellene kezdeni. Meglátása szerint már ebben a korban hasznos megtanítani a gyerekeknek a helyes táplálkozás alapjait és azt, hogy milyen vitaminokkal tudják támogatni az immunrendszerüket, hogy sokáig egészségesen élhessenek.

Sajtóiroda-MM