A specializációk a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának (GTK) egyik legnépszerűbb alapszakán, a gazdálkodási és menedzsment képzésekben lesznek elérhetők jövő ősztől. A most induló tanévben a specializációk néhány tantárgyát (szabadon választható tárgyakként) vehetik fel a hallgatók. Ezek iránt olyan jelentős az érdeklődés, hogy máris ki kellett bővíteni létszámkereteiket. A GTK-s hallgatók mellett, főleg informatikus szakos diákok jelentkeznek ide – számolt be a kar és a Kelet Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ (KKFKK) által közösen szervezett konferencián a GTK dékánja.
Pető Károly kifejtette: a képzés során a hagyományos üzletviteli folyamatok és technikák elsajátítása mellett a távoli munkavégzés során felmerülő intenzív adatcseréből, a mesterséges intelligencia terjedéséből, a big datából, a felhőalapú adattárolásból, a személyes adatok szigorú védelmének követelményéből, a vállalati-, magán- és kormányzati hírszerzésből, valamint a vállalati és magáncélú információs szolgáltatások használatából fakadó különleges kockázatok kezelésével foglalkoznak majd.
- Ezek rendkívül specifikus ismereteket igényelnek, amelyek néhány szektorban, mint például az energetikában, a pénzügyi területeken, a telekommunikációban, de általában minden K+F+I-igényes ágazatban jelen vannak. A gazdaságbiztonság és a vállalatbiztonság területén speciális ismereteket szerző végzett közgazdászaink mind munkavállalóként, mind vállalkozóként, illetve vezetőként képesek lesznek a fenti kihívásoknak megfelelni – jelentette ki Pető Károly.
A DE GTK-val öt éve szoros kapcsolatot fenntartó, Kisvárdán és Nyírbátorban működő KKFKK igazgatója, Belinszky Katalin a rendezvényen hangsúlyozta, minden évben a világ, a gazdaság változásait figyelembe vevő újabb és újabb képzéseket indítanak, melyekkel hozzájárulnak a térség fejlődéséhez.
Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese köszöntőjében úgy fogalmazott, a DE olyan tudásbázissal rendelkezik, amely mind a gazdasági, mind a biztonsági szektor számára jól hasznosítható.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja arról beszélt, hogy az intézmény nemcsak az oktatában, hanem saját működésében is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a biztonságra.
- A korábban széttagoltan működő munka-, tűz-, sugár-, adat- és informatikai biztonsági szervezeti egységeket augusztus 1-el közös irányítás alá, a Biztonsági Igazgatóságba szerveztük át. Erre azért volt szükség, mert az informatika fejlődésével ma már a világ túlsó végéről is veszélyt jelenthetnek a Debreceni Egyetem rendszereire. Az intézményt is érték már hackertámadások, ezért is van szükség ilyen képzésekre – mutatott rá a kancellár.
Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója előadásában kiemelte, hogy biztonság nélkül nem működhetnek rendesen a társadalmak. Elmondta: a II. évezredben nagyjából öt évente következnek be a biztonságunkat fenyegető komoly események. Ezek között említette például a 2008-ban kitört gazdasági válságot, majd 2014-et, 2015-öt, amikor egyebek mellett létrejött az Iszlám Állam, és Európában több komoly merényletet hajtottak végre. 2020-ban pedig Európát is elérte a koronavírus-járvány.
Hangsúlyozta: az egyre gyakoribb hackertámadások, kémkedési kísérletek miatt mind fontosabb az energetikai, pénzügyi és informatikai rendszerek biztonságos működésének biztosítása.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy vélte, hogy az információáramlás gyorsulása, illetve a globalizáció térnyerése miatt növekednek a biztonsági kockázatok.
- A társadalom egyre kisebb csoportjai képesek egyre nagyobb csoportokra befolyást gyakorolni. Sőt egyre gyakoribbak az egyszemélyes informatikai támadások. Ezért a biztonság szintjét rendszeresen végzett kockázatelemzéssel kell felmérni – állapította meg a szakember.
Sajtóiroda - OCs
