- Egyetemünk az egyik legrégebbi, hallgatói létszámát tekintve az egyik legnagyobb, költségvetésének méretét, a gazdálkodás diverzitását nézve a legnagyobb és legszélesebb körű hazai intézmény. Az összetett, bonyolult szervezet irányítására hatékony működési, vezetési modellt alkalmazunk, amelyben a rugalmasságra, a dinamikus fejlődésre, a menedzsment ésszerűsítésére törekszünk, nem beszélve a szabályok betartásának fontosságáról. Ez utóbbi érdekében hoztuk létre - az előírásokra reagálva - a Debreceni Egyetem Adatvédelmi Központját, amelynek feladata a jogszabályoknak való megfelelés a gyakorlati élet igényeinek figyelembe vétele mellett – hangzott el Bács Zoltán kancellár köszöntőjében, melyet levélben küldött az I. Egyetemi Adatvédelmi Tisztviselői Konferencia megnyitójára .
A csütörtöki fórumot a DE Adatvédelmi Központja szervezte meg azzal a céllal, hogy alkalmat teremtsen a hazai felsőoktatási intézményeknek a 2018. május 25-én bevezetett európai általános adatvédelmi rendelet gyakorlati alkalmazásából eredő tapasztalatok összegzésére.
- A személyes adatok védelmét az emberek szolgálatába kell állítani, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy segítsük egymás szakmai munkáját. Bízom benne, hogy ez a konferencia alkalmat ad a felsőoktatási intézmények tevékenységét érintő újabb kérdések felvetésére, válaszok keresésére, tapasztalatcserére, illetve a szakmai kapcsolatok bővítésére – emelte ki Varga Zita, a DE Adatvédelmi Központ vezetője.
- Az egyetemi szféra az egyik legnagyobb adatkezelő hazánkban, hiszen nemcsak többezer hallgató és dolgozó, hanem sokszor az egyetemi cégek adatait is kezeli, ezért számukra komplex kihívás megfelelni egy rendkívül gazdag jogszabálygyűjteménynek. Ez a konferencia remek alkalmat ad arra, hogy az intézmények tisztviselői jó és életszerű megoldásokat találjanak a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre – tette hozzá Osztopáni Krisztián ügyvéd, aki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felsőoktatási intézmények adatkezelését érintő gyakorlatát osztotta meg a hallgatósággal.
- Úgy látom, hogy a GDPR sokkal nagyobb változást jelentett, mint amire előzetesen számítani lehetett, de a mai napig sok bizonytalanság van a jogalkalmazásban. Sőt, a nemzeti kiegészítő jogszabályok ellenére még mindig vannak olyan területek, amelyek nincsenek egységesen szabályozva. A felsőoktatás vonatkozásában is szükség lenne több magatartási kódex megalkotására, például az egyetemi szakdolgozatok nyilvánosságáról – hangsúlyozta előadásában Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.
A kétnapos konferencián összesen 27 hazai felsőoktatási intézmény adatvédelmi tisztviselői vettek részt, akik számos különböző problémával találkoznak a jogalkalmazás során.
- Az okmánymásolatok kezelése például nagy kihívást jelent az egyetemeknek, hiszen ez ütközik a hatóságok több éves gyakorlatával, az emberi tévedésekből - elütésekből, elírásokból – fakadóan viszont lehetnek pontatlanságok, amelyek kihathatnak az intézmény adatkezelésére. Ezért igyekszünk olyan gyakorlati megoldást javasolni ezek kiváltására, amellyel hiteles módon tudja felvenni a szükséges adatokat az adott egyetem – részletezte György András ügyvéd.
A konferenciát hagyományteremtő céllal rendezték meg a Debreceni Egyetem Mádi Bor Akadémiájának is helyet adó Borsay-kastélyban. A tervek szerint a következő, hasonló jellegű szakmai tanácskozásnak a Soproni Egyetem ad majd otthont.
Sajtóiroda - TB