A tudományos tanácskozás tematikája az ókortól a 20. századig ölelte fel a magyar és az egyetemes történelem különböző területeit.
- Ennél jobban aligha illusztrálhatja valami az egyetem funkcióját és szerepét, hiszen legyen bármilyen hírneves egy kutatóintézet, a tudományos utánpótlás megteremtésének első számú letéteményesei az egyetemek – fogalmazott megnyitójában Takács Levente, a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) oktatási dékánhelyettese.
A DE BTK Történelmi Intézet igazgatóhelyettese kiemelte: a tudományos kutatás akkor nyeri el valódi létjogosultságát, ha eredményei ismertté válnak, a közösség használja azokat.
Az oktatás és kutatás ilyen jellegű egysége már többször megmutatkozott a Történelmi Intézetben: 2021 októberében a klasszika-filológia és a mediévisztika doktoranduszai mutathatták be kutatásaikat, 2022 áprilisában pedig modernkortörténeti doktorandusz konferenciának adott otthont az intézet.
- Mindkettő olyan hallgatói kezdeményezés volt, amely előzményül szolgálhatott a mostani eseménynek – hangsúlyozta Takács Levente.
A konferencia a Debreceni Egyetem (DE) diákjainak kezdeményezésre és szervezésben valósult meg úgy, hogy - a plenáris előadást leszámítva - valamennyi előadó egyetemi hallgató.
- A konferencia szervezésének elsődleges célja volt, hogy a kezdő kutatóknak is lehetőséget teremtsünk a bemutatkozásra, hiszen ez lendületet adhat és felkeltheti az érdeklődést a PhD tanulmányok, a tudományos tevékenység iránt – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Berecz Gábor, a DE történelem-latin tanárszakos hallgatója, a konferencia egyik főszervezője.
A március 3-i konferencián hat hazai felsőoktatási intézmény (Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Kodolányi János Egyetem, Miskolci Egyetem) több mint húsz alap-, mester- és PhD hallgatója öt szekcióban mutatta be legfrissebb kutatási eredményeit.
- Az előadások tematikáját tekintve igen színes a paletta, ami biztosíték arra, hogy a konferencián részt vevő hallgatók tudása gyarapodhat, emellett az elhangzottak alapján felmerülő kérdések új lendületet adhatnak a kutatómunka folytatásához – mondta köszöntőjében Kerepeszki Róbert, a DE BTK Történelmi Intézet igazgatóhelyettese.
A program a megnyitót követően Barta Róbert egyetemi docens, a Történelmi Intézet igazgatójának Összeesküvéselméletek a 20. századi magyar és egyetemes történetben című plenáris előadásával kezdődött.
- Az egyetemes és a hazai történelmi események között számos olyan akad, amelyek megítélése tévhiteken alapul, és amelyek tisztázása a jövőben a történészek feladata lesz. Ilyen – többek között – a Trianonnal kapcsolatos események megítélése, vagy akár a Kennedy amerikai elnök ellen elkövetett merénylet is – hangsúlyozta előadásában Barta Róbert.
A konferencia ezt követően az Ókortörténet és késő antikvitás, a 19. századi történelem, a Középkori történelem, a Koraújkori történelem és 20. századi történelem tematikában szekcióülésekkel folytatódott a DE Főépületében.
A 21 előadó a hunoktól a filoxéra járvány Tokaj-Hegyaljára gyakorolt társadalmi hatásain keresztül a Bauforschungon át a magyar királyi 10. honvéd gyalogezredig különféle korszakokkal, problémákkal és módszertanokkal ismertette meg a hallgatóságot.
Sajtóközpont – BZs
