- Nekünk debrecenieknek gróf Tisza István életművéből talán az egyetem Főépülete emelkedik ki, hiszen néhai miniszterelnökünk a jogelőd Református Kollégiumban végezte a gimnázium két felsőbb osztályát. Akkor tette szent fogadalmát, hogy egy modernkori tudományegyetemet hozzon létre Debrecenben. Az a fajta etika, szilárdság, hazafiasság, ami őt jellemezte, örömteli, szinte megható módon a mai hallgatóságot is jellemzi, hiszen orvostanhallgatóink az elmúlt napokban nagy számban indultak el az ország különböző tájaira, hogy segítsenek a koronavírus elleni küzdelemben – mondta köszöntőjében Szilvássy Zoltán.
A Debreceni Egyetem rektora kiemelte: az, hogy Debrecenben ma egyetem működhet, kizárólag gróf Tisza István tevékenységének tudható be, aki lobbierejével, tekintélyével, miniszterelnöki súlyával és a császárhoz fűződő rendkívül jó barátságával tudta mindezt elérni, úgy, hogy az intézmény az akkor már 300 éve működő Református Kollégium jogutódjaként jöhetett létre. Az induló három karhoz – bölcsészet, jog és teológiai tudományok – a jogelőd teremtette meg az alapokat, azonban az orvostudományi kar létrejöttéhez nélkülözhetetlen volt a város mérhetetlen áldozatvállalása.
- Nem véletlen, hogy az egyetemi építkezések sora a klinikateleppel kezdődött, amely mára már az ország legnagyobb, legegységesebb betegellátó egysége. Ahogy a Debreceni Egyetem Főépülete előtt álló két géniusz arisztokrata közül gróf Klebeslberg Kunó fogalmazott: az orvosképzés, az orvostudományi egyetem lényegében a klinikák köré felépített felsőoktatási intézmény – emelte ki köszöntőjében a rektor.
Az ünnepségen Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke tartott megemlékező beszédet.
- Egy százéves elhatározás jegyében állunk ma itt, az előtt a Debreceni Egyetem előtt, amely 1921-től kezdve negyedszázadon át nevében is felvállalta, hogy nem szégyelli gróf Tisza István lelki-szellemi örökségét, hiszen 1920. február 27-én úgy határozott az egyetemi tanács, hogy „a nemzet nagy vértanújának emlékét halála minden évfordulóján” ünnepélyes keretek között ápolja, iránta a háláját és a kegyeletét adósságtörlesztésként lerója. Az első ilyen megemlékezésnek 1920. október 31-én a debreceni Református Kollégium díszterme adott otthont – kezdte ünnepi beszédét Fekete Károly.
A Tiszántúli Református Egyházkerület vezetője kiemelte: húsz esztendeje, hogy újra évente megemlékeznek Debrecenben Tisza István mártír-haláláról, folytatva ezzel is az adósságtörlesztést egy ártatlanul és értelmetlenül kioltott életért.
- Arra a Tisza Istvánra emlékezünk ma, aki messze túlnőtt kortársain, de saját korának összeomlása mégis maga alá temette. Politikai ideája a magyar nemzeti állam fenntartása, kiépítése és a nemzeti erő szabad kifejtése volt. Egész életpályája válságkezelések sorát zúdította rá, ő pedig a jobb- és baloldai radikális elgondolások és az obstrukciós támadások idején is liberális színezetű konzervativizmusával az egész magyar nemzet sorsát viselte a szívén. Egy utópisztikus világban a realitások talaján álló patrióta politikus maradt – fogalmazott a püspök.
Fekete Károly felelevenítette: a száz évvel ezelőtti első ünnepi szónok, Barabási Kun József jogtudós professzor azzal kezdte beszédét, hogy Tisza István „emléke… most tündöklőbb fényt sugároz, mint valaha, ebben a magyar éjszakában, midőn a ránk kényszerített trianoni ’békeszerződés’ megerősítése szomorú halottas házzá változtatja szegény szép hazánkat.”
- Trianon 100. évfordulójának évében fájdalommal mondom ki én is maszkos-távolságtartásos emlékünnepünkön: a világjárvány „szomorú halottas házzá változtatja szegény szép hazánkat”, hiszen ritkítja sorainkat a koronavírus-járvány. A Debreceni Egyetem Nyíregyházai Oktatókórházának és a Tiszántúli Református Egyházkerületnek közös gyásza van, mert a Tisza Istvánhoz hasonlóan főgondnoki címet viselő Adorján Gusztáv halála közös veszteségünk. Most is van tehát egy főgondnokunk, akit gyászolunk, aki szolgálata révén jutott bajba – idézte napjaink szomorú aktualitásait a szónok.
- A merénylet áldozatául esett Tisza István emlékezete a legkomolyabb magunkba szállásra és erkölcsi erőink összeszedésére hív bennünket. Ma szinte túlhajtott módon a sztárolt emberekre figyel a világ, de most előttünk áll egy hitvalló… Ezért, őrizzük csak továbbra is a hitvalló vértanú, Tisza István emlékezetét! – zárta ünnepi beszédét Fekete Károly püspök.
Az ünnepségen az egyetemi méltóságok mellett országos, megyei és városi szervezetek vezetői, képviselői is megjelentek, hogy elhelyezzék az emlékezés és tisztelgés koszorúit az 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István szobránál, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotásánál.
Sajtóiroda – BZs
