- Napjainkban számtalanszor hallani, hogy a modern társadalmak legsúlyosabb közegészségügyi problémái: az elhízás, az alkoholizmus, az inzulinrezisztencia, a szenvedélybetegségek, a koszorúérbetegség, vagy éppen a cukorbetegség. Azonban attól, hogy ezek előtérbe kerültek, még a kórokozók által terjesztett betegségek nem tűntek el. Sőt, azzal szembesül a világ, hogy a 20-21. század történelmileg is jelentős eseményei ugyanúgy a nagy pandémiákhoz kötődnek, mint a középkorban. Ez egy komoly figyelmeztetés, miszerint érdemes odafigyelnünk az önálló örökítő anyaggal rendelkező szerveződésekre, melynek eddig mindössze 2%-át tudtuk beazonosítani – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán a Debrecen Televízió Közügy Extra című műsorában, ahol a Debreceni Egyetem koronavírussal kapcsolatos kutatásairól volt szól.
A rektor kifejtette, hogy a koronavírus évtizedek óta köztünk él, jellemzően a téli megbetegedések 20-30 százaléka ehhez a vírus köthető, azonban az elmúlt időszakban egy jelentős átalakuláson esett át, aminek következtében alattomos kórokozó lett belőle.
- Jelen tudásunk szerint a vírust neutralizáló antitestek nagyon rövid ideig vannak jelen a szervezetben, ezért a vírusfertőzés immunológiai védelme nagyon problematikus. Ez azt jelenti, hogy az ellene kifejlesztett védőoltás viszonylag rövid ideig hatékony. S ehhez társulnak még további kérdések a mellékhatásokról, oltási szövődményekről – figyelmeztetett Szilvássy Zoltán, hozzátette azonban, hogy hétről hétre növekszik a vírusfertőzéssel szemben hatékony terápiás manőverek tárháza.
- A Debreceni Egyetem jelentős energiákat mozgósított, hogy a koronavírusellenes terápiában ott legyen a világ élvonalában – mind gyógyszerekben, mind lélegeztető kapacitásban és metodikában, mind betegellátásban. Ennek az eredménye, hogy Debrecenben eddig nem követelt áldozatokat ez a betegség, pedig súlyos betegeket is kezeltünk, és nem halt meg senki. Köszönetet kell mondani az intézmény sok ezer érintett dolgozójának. Példátlan fegyelemmel követték az Operatív Törzs és az intézmény belső utasításait, melyek sokszor még szigorúbbak is voltak, mint a központiak. Az is figyelemreméltó, ahogy Debrecen városa reagált a helyzetre, a debreceni szociális otthonokban nincs egyetlen fertőzött, vagy gyanús eset sem, és a megyében lévő fertőzöttek száma sem magas. Az országosan is példanélküli egységesség, ami Debrecenben az önkormányzat, az egyetem és az egészségügyi intézmények együttműködését jellemzi, az ebben a nehéz helyzetben is megmutatkozott – jelentette ki az egyetemi vezető.
Szilvássy Zoltán arról is beszélt, hogy a DE kutatóinak jelentős szerepet szánnak a vírus elleni küzdelemben, az intézmény vállalati partnereivel együtt a koronavírus elleni védekezés egyik innovációforrása, tudományos és fejlesztő műhelye.
- Több lépcsőben is igyekszünk olyan kutatásokat végezni, amelyek az emberiség hasznára válhatnak. Az egyetem saját fejlesztése egy teljesen természetes anyagokra épülő lágypasztilla, amiben – a Mádi Bor Akadémia kutatásai nyomán – a furmint szőlő héjában talált flavonoidokat alkalmazzuk, azok ugyanis néhány perc alatt elpusztítják a koronavírust. Ez a szopogatós pasztilla egy filmet képez a felsőlégúti nyálkahártyán, amibe beleragad a vírus, amely így nem tud mélyebbre hatolni a szervezetben – magyarázta a rektor.
Kitért arra is, hogy számos olyan gyógyszer van forgalomban, amelyek hatékonyak lehetnek a koronavírus ellen, ezek közül az egyik legtöbbet emlegetett a klorokin és hidroxi-klorokin.
- Ez az eredetileg anti-maláriás szer sokféle hatásmechanizmus útján okozza a vírusok pusztulását, azonban sajnálatos módon szívelektrofiziológiai mellékhatásai révén súlyos szívritmuszavart okoz. A koronavírus elleni harcban összehangolt kutatásokat végző, Jakab Ferenc professzor által vezetett kutatócsoport felé jeleztük is, hogy miként lehet ezt biztonságossá tenni. Erről egyeztettünk magyar gyógyszergyártókkal, többek között a Meditop Gyógyszeripari Kft-vel és özösen megvizsgáltuk, hogy ipari szempontból technológiailag kezelhető-e a probéma. Kiderült, hogy szív- és érrendszeri szempontból veszélytelen klorokint tudunk gyártani heteken belül, ami hatalmas versenyelőny valamennyi más gyártóval szemben. Az optimista forgatókönyv szerint két hónap múlva a betegeinknek már magyar klorokint tudunk adni. Ebben a kutatásban benne van Jakab professzor kutatócsoportja, a Vályi-Nagy István által vezetett dél-pesti kórház, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem. A magyar kutatói közösség megfogta egymás kezét és összehangolta a munkát, ami nagy mértékben köszönhető Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. Ez egy példátlan összefogás a hazai kutatóközösségben – fogalmazott az egyetemi vezető.
A vakcinagyártás kapcsán Szilvássy Zoltán elmondta: a nemzeti oltóanyaggyár a magyar tulajdonú humánoltóanyagot gyártó Fluart és a Debreceni Egyetem fúziójából jön létre. A céggel a csontvelő-transzplantáció kapcsán már régióta együtt dolgozik az intézmény.
- Az oltóanyaggyártással kapcsolatos tapasztalat, technológia a Fluartnál van, míg a kutatói potenciál és bizonyos technológiai megoldások a Debreceni Egyetemnél. Fontos tudni, hogy az oltóanyaggyárnak nem kell meglenni ahhoz, hogy a koronavírus elleni védőoltás meglegyen, ami az egész ország ellátását biztosítani tudja, mert az már a nemzeti oltóanyaggyár pilotüzemében megvalósulhat – jelentette ki a rektor.
Sajtóiroda - TPL
A koronavírussal kapcsolatos egyetemi kutatásokról, az ipari partnerekkel közös fejlesztésekről, a vírus ellen bevethető gyógyszerekről és az oltóanyaggyártásról is beszélt Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a Debrecen TV Közügy Extra című műsorának pénteki adásában.
