A tudomány napja a TTK-n

Átfogó képet kaptak az érdeklődők a Természettudományi és Technológiai Karon folyó kutatási-fejlesztési tevékenységéről a tudomány napja alkalmából tartott keddi rendezvényen. A TTK hat intézete mutatta be aktuális tudományos munkáját és eredményeit.

- Az elmúlt hét évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül a kar. 1949-ben még tanárképző karként jött létre a TTK, azóta hatalmas utat bejárva a kutatás-fejlesztés és innováció regionális központjává alakult. Büszkék vagyunk rá, hogy a TTK elkötelezett a minőségi szakemberképzés iránt, melyet a világszínvonalú kutatómunkára épülő oktatás tesz lehetővé. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy elődeink, jenlegi kollégáink munkája előtt úgy tisztelgünk, hogy bemutatjuk a karon folyó kutató-fejlesztő tevékenységet – fogalmazott Kun Ferenc dékán A tudomány napja a TTK-n című rendezvény megnyitóján.

A kari vezető hozzátette: országosan egyedülálló és példaértékű, ahogy a TTK-n a természettudományos és felfedezőkutatások, valamint az azokra épülő alkalmazott kutatások, technológiafejlesztés és innováció szimbiózisa kialakult.

Az Élettudományi épület előadójában tartott rendezvényen a TTK hat intézetének képviselői ismertették korábbi és jelenleg folyó kutatásaikat, a kutatócsoportok tevékenységét.

A Biológiai és Ökológiai Intézet részéről Lendvai Ádám egyetemi docens tájékoztatott az intézet rendkívül diverz tudományos tevékenységéről kiemelve az intézetben működő négy Lendület (evolúciós filogenomikai, funkcionális és restaurációs ökológiai, viselkedésökológiai, vegetáció- és magbank dinamikai) és egy Élvonal (utódgondozási rendszerek evolúciója) kutatócsoportot, valamint kitért az olyan speciális kutatási területekre, mint az útszegély mentén megjelenő sótűrő fajok, a vonulás anyai programozása feketerigóknál, regeneráció és öregedés édesvízi hidráknál.

A tavaly létrehozott Biotechnológiai Intézet képviseletében Domonkos Dávid intézetigazgató ismertette az agár-, élelmiszeripari és orvostudományhoz kapcsolódó kutatásokat. Beszélt az aerob, mikrobiális (elsősorban fungális) fermentációkról, a gének bioinformatikai analíziséről, a veszélyt jelentő toxinokról, a gombák stresszbiológiai kutatásairól, valamint az intézet iparági kapcsolatairól, a biotechnológia ipari felhasználáshoz kapcsolódó projektekről.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezettel, a CERN-nel végzett detektorfejlesztésről, valamint a paksi atomerőműnél folytatott helyszíni gamma-spektrometrikus mérésekről is beszámolt elődadásában Szabó István, a Fizikai Intézet igazgatója. Kitért az elméleti fizikai kutatásokra, a törési jelenségek statisztikus fizikájára, a korrózióvédelemhez kapcsolódó anyagtudományi kutatásokra és az intelligens épületenergetikai módszerekre.

A Földtudományi Intézet kutatásiról Szabó Szilárd intézetigazgató beszélt. Felidézte az egyetemi beiskolázás vonzásintezitásának változását bemutató, valamint a roma lakosság arányait, illetve a periférikusságet és határmentiséget vizsgáló kutatásokat. Szó volt azokról a korszerű technológiai eszközökről is – drónokról, térszkennerekről, vízáramlásmérő berendezésekről –, amelyek új lehetőségeket nyitottak meg a földtudományi vizsgálatokban.

A Kémiai Intézetben négy tanszék és három kihelyezett tanszék több mint egy tucat kutatócsoportnak ad otthont, tevékenységüket Várnagy Katalin intézetigazgató vázolta. Beszámolt többek között a diagnosztikai, illetve terápiás szempontból értékes fémkomplexek vizsgálatáról, az intelligens polimerekről, a földtani képződmények határfelületi reakcióinak radiokémiai vizsgálatáról, az orvostudományhoz kapcsolódó szénhidrátkémiai kutatásokról, illetve a rákellenes hatású fémkomplexek kifejlesztéséről.

A Matematikai Intézet tudományos tevékenységéről tartott előadásában Vincze Csaba igazgatóhelyettes felidézte a tudományterület meghatározó problémáinak történetét, és ismertette az intézeti kutatók által adott válaszokat. Bemutatta a diofantikus és konstruktív számelméletben elért eredményeket, az analízis kutatócsoport függvényegyenletekhez kapcsolódó elméleteit, illetve a differenciálgeometriában a Finsler-terek kapcsán született eredményeket.


A délutáni szekcióban az intézetekben tudományos érdekességekről, kutatási témákról, TDK-, szakdolgozati és diplomamunka-lehetőségekről volt szó.

A rendezvény az EFOP-3.4.3-16-2016-00021 -  „A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” című projekt keretében valósult meg.

Sajtóiroda - TPL