- A kar egykori szép hagyománya éledt újra, amelynek keretében először a történészek, majd a pszichológia és a szociológia, harmadikként a neveléstudomány, a sorozat zárásaként pedig két új professzorunknak köszönhetően az irodalomtudomány újdonságai kerültek a középpontba. A Bölcsészprofesszorok című négyrészes előadás-sorozat – kapcsolódva a Magyar Tudomány Ünnepe programjaihoz – alkalmat teremtett arra, hogy a kar új professzorai szélesebb közönség előtt is bemutassák kutatási területüket, eddig elért eredményeiket – mondta megnyitójában Pete László, a Bölcsészettudományi Doktori Tanács elnöke.
A rendezvényen elsőként Regéczi Ildikó, a DE BTK Szlavisztikai Intézet igazgatója Anton Pavlovics Csehov és a magyar irodalom címmel tartotta professzori bemutatkozó előadását, amelynek középpontjában az író, drámaíró művészete és a magyar irodalom fontosabb kapcsolati pontjai álltak. Prezentációjában – többek között – ismertette a stílusparódia Csehov pályája kezdeti szakaszában elfoglalt jelentőségét, ezen belül az 1882-ben keletkezett Jókai-imitációját.
Az előadás az orosz szerző magyarországi megítélése szempontjából meghatározó jelentőségű író, Kosztolányi Dezső fordítói, publicisztikai és szépirodalmi munkáinak csehovi kötődését is érintette, kiemelten fókuszálva szövegeinek konkrét művészi megoldásaira.
A Csehovval folytatott termékeny alkotói dialógus harmadik területeként Regéczi professzor a kortárs erdélyi líra néhány költőjének az oroszvers-jelenség körében tárgyalható Csehov-intertextusaira irányította a figyelmet, egyben a különös szövegközi jelenség lehetséges magyarázatát nyújtva.
Kálai Sándor, a DE BTK Média- és Könyvtártudományi Intézet igazgatója Kortárs kelet-európai krimik a francia kultúrában című székfoglalójában kiemelte: a bűnügyi regény világszerte jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt húsz-harminc évben. Mint fogalmazott: a globalizálódó könyvpiacon egyre fontosabbá vált a fordítások szerepe is.
- Franciaország – amely hagyományosan központi helyet foglal el a krimi köré szerveződő kulturális rendszerben – figyelemre méltó példát kínál a különböző régiók krimiirodalmának fordítása szempontjából. Az elmúlt tíz-tizenöt évben ugyanis jelentősen megnőtt a francia nyelvre fordított krimik száma, és ezek között egyre kiemeltebb helyet foglalnak el a kelet-európai krimik – hangsúlyozta Kálai professzor.
Az előadás a francia irodalomszociológiai kutatások hagyományába illeszkedve a distant reading módszerével rekonstruálta a kelet-európai krimik 1990 utáni francia fordításainak történetét, illetve arra is kereste a választ, hogy a műfaji változások, a bűnügyi regény francia hagyományai, a fordítások, a kiadói és a szerzői politikák elemzésével milyen következtetések vonhatók le az egyre erőteljesebb jelenlétből.
A Bölcsészprofesszorok-sorozat keretében az elmúlt hetek során a kar hét új professzora tartotta meg székfoglaló előadását.
Sajtóközpont - BZs