A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2025. június 4-ei ülésén hozott döntést a nyertesekről a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján. Idén 750 érvényes pályázat érkezett be, ebből 156-an, köztük a Debreceni Egyetemről (DE) 14 fiatal kutató részesül támogatásban.
A Bolyai-ösztöndíj akadémiai támogatásként hidat képez a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA doktorai és a fiatal kutatói generáció tagjai között. Fontos, hogy az utóbbiak számára a PhD-fokozat megszerzése után kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosítson az önálló kutatói pálya megkezdéséig terjedő időszakban.
- Nem véletlen, hogy Magyarország tudománytámogatási rendszerének egyik pillérét jelentő, a pályakezdő kutatókat támogató tudományos ösztöndíj névadója Bolyai János lett, aki a maga korában merész újításokkal, a gondolkodás határait feszegetve alkotott maradandót. Az ő öröksége ma is él minden ösztöndíjasban, aki vállalja a tudományos kutatás kihívásait, aki kérdez, keres, és nem elégszik meg a könnyen elérhető válaszokkal – fogalmazott köszöntőjében Páles Zsolt akadémikus, az ösztöndíj kuratóriumának elnöke, a DE Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet professzora.
Kiemelte: a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj okleveleinek átadása nem csupán egy elismerés, hanem közös ünnepe annak a tudományos munkának, amelyet a magyar kutatók nap mint nap végeznek elmélyülten, szenvedéllyel és a jövőbe vetett hittel. Akik nemcsak kiváló eredményeket értek el saját szakterületükön, hanem példát is mutatnak a tudományos közösségnek.
Az Akadémia székházában rendezett ünnepség résztvevőit Freund Tamás, az MTA elnöke is köszöntötte.
- Miként a Bolyai-ösztöndíj, úgy minden, a Magyar Tudományos Akadémiához köthető pályázat vagy tudományos cím elnyerése is egy hosszú folyamat eredménye. Egy olyan folyamaté, amelynek célja a kiválóság felismerése és támogatása. Ezt a Magyar Tudományos Akadémia a lehető legszélesebb kört bevonva, egy-egy tudományterület legkiválóbbjainak segítségével teszi meg – hangsúlyozta Freund Tamás.
2001 óta a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasoknak a kuratórium emléklapot adományoz, a legjobbak pedig MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek.
Ebben az évben 79-en kaptak dicsérő emléklapot, közülük tizenhárman érdemelték ki a legjobbaknak járó Bolyai-plakettet.
A DE Bolyai-ösztöndíjasai:
Bakai-Bereczki Ilona egyetemi docens, GYTK Gyógyszerészi Kémia Tanszék
Czine Péter adjunktus, GTK Társadalomtudományi Koordinációs Kutatóközpont
Gáll Tamás tudományos munkatárs, ÁOK Belgyógyászati Intézet, Nephrológiai Tanszék
Kalló Gergő adjunktus, ÁOK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
Kardos Éva Aliz adjunktus, BTK Angol-Amerikai Intézet
Kerepeszki Róbert János egyetemi docens, BTK Történelmi Intézet
Kovács Renátó László egyetemi docens, ÁOK Orvosi Mikrobiológiai Intézet
Lisztes Erika tudományos munkatárs, ÁOK Élettani Intézet
Potor László tudományos segédmunkatárs, ÁOK Belgyógyászati Intézet, Nephrológiai Tanszék
Szabó Henriett adjunktus, BTK Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet
Szilágyi-Bónizs Melinda adjunktus, ÁOK Orvosi Genetikai Tanszék
Szöllősi Attila Gábor adjunktus, ÁOK Immunológiai Intézet
Újvári Emese adjunktus, ÁJK Jogtörténeti Tanszék
A nyertesek teljes listája az MTA honlapján olvasható.
A Debreceni Egyetemről Bolyai-plakettet vehetett át Székvölgyi Lóránt, az MTA doktora, a Gyógyszerésztudományi Kar docense és a Lendület Genomszerkezet és Rekombináció Kutatócsoport vezetője.
Sajtóközpont – BZs
forrás, fotó: mta.hu
