- Karunk valamennyi növénytermesztéssel foglalkozó oktatási tematikájának része a nemesítés. A növényeink tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, de a növénynemesítők genomikai, molekuláris biológiai ismereteik révén tudják támogatni, hogy ez az alkalmazkodás gyorsabban megtörténjen. A mai tanácskozáson szeretnénk beszélni arról, hogy ebben a klimatikus és gazdasági változásokkal terhelt időszakban hogyan tudjuk segíteni a növénynemesítőinket, hogy sikerrel végezhessék munkájukat. Éppen ezért fontos számunkra, hogy megszervezzük a tématerület szakembereinek találkozóját, szakmai információcseréjét – mondta a konferencia megnyitóján Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A rendezvényt ebben az évben is kettős céllal szervezte meg a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottságai.
- Konferenciánk azoknak a növénynemesítőknek is szól, akik a tudománytörténet iránt érdeklődnek. Ebben az évben Havas László Belgiumban, Svájcban, Franciaországban, Németországban és Angliában is kutató magyar biológus korszakalkotó munkásságát elevenítettük fel. Emellett a legfrissebb kutatási és tudományos eredményeket is áttekintik a tématerülettel foglalkozó szakemberek – tette hozzá Veres Szilvia, DE MÉK tudományos dékánhelyettese.
Havas László kutatásainak középpontjában a kolhicin-indukálta növényi sejtosztódás, valamint a poliploidizáció állt.
- Ahogy a természet, úgy a kutatások révén a növénynemesítők is meg tudják duplázni a növények genetikai állományát, ezt a folyamatot segíti a kolhicin. A termesztett, illetve haszonnövényeink azonban nagyon csekély részénél működik ez a folyamat. Fári Miklós, a DE Növénytudományi Intézet professzor emeritusának tudománytörténeti kutatásai mutattak rá Havas László poliploidizáció területén folytatott kutatásainak jelentőségére – fejtette ki Pauk János, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke.
A konferencia keretében átadták a Kováts Zoltán Kutatói Díjat is. Ebben évben az egynyári virágok területén végzett, nemzetközileg is jelentős növénybiológiai és kertészettudományi kutató-fejlesztő munkája, valamint az agrárfelsőoktatás területén folytatott kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Bákonyi Nóra, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék egyetemi docense vehette át a díjat.
Sajtóközpont - ÉE