Háború és kultúra

Közös tudományos konferenciát rendezett csütörtökön a Debreceni Egyetemen (DE) a Bölcsészettudományi Kar (BTK) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (HHK). A kulturális tudatosság szerepe egykori és mai nemzetközi (katonai) műveletekben című szakmai tanácskozás előadásai az ókortól napjainkig vizsgálták a fegyveres konfliktusokat, katonai helyzeteket antropológiai, történeti és hadtudományi szempontból.

A téma értelmezésével kapcsolatban korábban Csányi Vilmos, a neves etológus így fogalmazott: „a háború mindig egy tervszerűen felépített kulturális rendszer”, amelyben a közösségek, eszmék, ideológiák, politikai, vallási és egyéb érdekek – vagyis szervezett hiedelmek – is szerepet játszanak.

- Aligha az én tisztem eldönteni, minek van nagyobb szerepe a fegyveres konfliktusok kirobbanásában és lefolyásuk mikéntjének meghatározásában, mindenesetre ez a konferencia – címe és témája alapján – inkább a társadalomtudományi, történeti, antropológiai megközelítésre koncentrál. Ezt viszont komplex módon teszi meg, hiszen az előadók között történészek, katonák, hadtudósok szerepelnek – mondta a rendezvényen köszöntőjében Takács Levente, a DE BTK Történelmi Intézet igazgatóhelyettese.

A DE BTK-n több éve működik a Hadtörténet specializáció, a hallgatók emellett a Történelmi Intézet keretei között sajátíthatják el a Honvédelmi alapismereteket. A tavalyi tanévtől ehhez a kínálathoz kapcsolódott egy népszerű szabadon választható tárgy: A hadművészet alapjai.

- Mindez – akárcsak a most közösen rendezett konferencia – a két intézmény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara közötti együttműködés keretében valósul meg évről-évre, tovább erősítve a két kar és intézmény kooperációját – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Jobbágy Zoltán ezredes, az NKE HHK professzora, aki előadóként vett részt a konferencián és aki most kapcsolódott be témavezetőként a DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola PhD-programjába.

Van-e létjogosultsága annak, hogy – mint az a konferencia címében szerepel – kultúráról beszéljünk fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban? – tette fel a kérdést megnyitójában Ruszin-Szendi Romulusz.

A DE címzetes egyetemi tanára – hadszíntereken szerzett személyes tapasztalatait is felidézve – kiemelte: egyre jelentősebb számú a külföldiek jelenléte, ezért Európa kulturális tudatossága is jelentős változáson megy át.

- Nem kell messzire menni egy békés példáért, hiszen magáért beszél a Debreceni Egyetemen tanuló, több mint 130 országból érkező mintegy hét és félezer külföldi diák, akiket a tudomány iránti érdeklődés és elköteleződés hozott Magyarországra, de a kulturális különbözőségek itt is észrevehetőek. Olyan különbségek, amelyek háborús időszakban akár különböző ellentétek forrásai is lehetnek – fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz.

A szakmai tanácskozás előadói az ókortól napjainkig kísérték végig a fegyveres konfliktusok kulturális aspektusait.

Előadás hangzott el – többek között – az afgán mudzsahedek ideológiájáról, a magyar katonák és a helyi lakosság 2. világháború alatti, megszállt területeken kialakult kapcsolatáról, és a legújabb kutatásokat ismertetve a kulturális antropológia helyéről, szerepéről a modern katonai békeműveletekben.

Sajtóközpont – BZs