- A tapasztalatok szerint a hazai közvélemény nagy része számára nem világos, hogy a gyógyszerészet milyen sokrétű, szerteágazó tudomány, képviselői nemcsak patikákban, hanem például kórházakban és gyógyszergyárakban is dolgoznak. Ezért három olyan szakembert kértünk fel a rendezvényre főelőadónak, akik egykor a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán (DE GYTK) végeztek, most pedig ezeken a szakterületeken építik karrierjüket – ismertette bevezetőjében a kar dékánja, Bácskay Ildikó.
A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) Hajdú-Bihar vármegyei elnöke, egy debreceni gyógyszertár vezetője elmondta: a patikákban dolgozók egyik legfontosabb tulajdonsága az empátia és a segítőkészség. A beteg emberrel ugyanis másképpen kell kommunikálni, mint az egészségessel. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon évente hatvanmillió gyógyszerész-beteg találkozás történik.
- Az orvosi és a gyógyszerészi hivatás csak a nyolcadik században vált el egymástól, a világ első patikáját 753-ban Bagdadban nyitották meg. A gyógyszer egy különleges termék, plusz információ, vagyis ha nem megfelelően alkalmazzuk, akár baj is lehet belőle. Ezért a patikus egyik legfontosabb dolga a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök használatának pontos és érthető elmagyarázása a betegeknek, hozzátartozóknak – fogalmazott Kőszegi Orsolya.
A MOSZ vármegyei elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a hazánkban gyógyszertárba járók jelentős részének célszerű lenne bővíteni az ismereteit, mert a reklámok hatására sokan indokolatlanul szednek gyógyszereket, étrendkiegészítőket, míg mások az orvos által felírt készítményeket sem veszik meg, nem szedik.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház főgyógyszerésze az integrált kórházi gyógyszerészetről, a kórházi-klinikai gyógyszerellátás alapjairól szólva kifejtette: az egyik legfontosabb feladatuk, hogy kivédjék a gyógyszerelési hibákat, vagyis hogy a kórházban fekvő betegek mindig olyan gyógyszert kapjanak, ami a legjobb nekik.
- Olyan csapatmunkákban veszünk részt, mint például az antibiotikum-terápiás tanácsadás, a krónikus sebellátás, a rezisztencia-értékelések, a gyógyszeres terápia-anamnézisek, a gyógyszeres terápia-áttekintések és az otthoni betegtáplálás. A betegeknek olyan információk birtokába kell jutni, amelyek hatására ők is részeseivé akarnak válni a sikeres gyógyszeres terápiának – derült ki Kozma Ádám szavaiból.
A DE GYTK-val szoros kapcsolatot fenntartó és Debrecenben is gyárral rendelkező TEVA Generikus Kutatás-Fejlesztési Igazgatóság igazgatója a generikus készítmények fejlesztésével kapcsolatban kifejtette, hogy azok manapság sokkal többek, mint egyszerű másolatok. (A generikus gyógyszerek eredetileg olyan készítmények voltak, amelyek ugyanazt a hatóanyagot vagy anyagokat tartalmazták, mint a korábban forgalomba hozott márkás gyógyszerek, de más cég gyártotta, mint az eredeti molekulát kifejlesztő. A generikum csak akkor kerülhet forgalomba, ha az eredeti gyógyszer szabadalma lejárt.)
- A TEVA a világ egyik legnagyobb generikus gyógyszergyártója, ami az utóbbi nyolc-tíz évben változóban van, egyre nagyobb hangsúlyt fektet az innovatív fejlesztésekre, amiben nagy előrelépések történtek. Várhatóan öt-hat éven belül az innovatív és a generikus üzletágak egyensúlyba kerülnek – ismertette Vágó Tamás.
A tanácskozás keretében átadták a Gyógyszerésztudományi Kar hallgatóinak a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj odaítéléséről szóló okleveleket. A támogatást ezúttal Csapó Enikő, Csiki Vanda Réka és Lovas Miklós kapta.
A rendezvényt olyan GYTK-s hallgatók magyar és angol nyelvű előadásai zárták, akik részt vesznek a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó, valamint Középiskolai Mentor Programjában.
Sajtóközpont - OCs
