A díjátadón Molnár V. Attila, a Kitaibelia főszerkesztője elmondta: a folyóiratot 1996-ban alapították, az hívta életre, hogy a hatvanas évek kezdetétől háttérbe szorult, de a 90-es években újjáéledt hazai flóra- és vegetációkutatás eredményeinek közlési fórumot teremtsenek.
A főszerkesztő, a DE TTK Növénytani Tanszékének professzora kiemelte: a díjat, melyet idén februárban hívtak életre, első alaklommal adják át, ezzel elismerve a legkiválóbb, nemzetközi szinten mérhető legjelentősebb érdeklődést kiváltó cikkek szerzőit.
Kis Szabolcs cikke, az Adatok a vasútmenti pionír élőhelyek flórájához a Tiszántúlon még 2022-ben jelent meg, és a Scopus adatbázis szerint a legtöbb független hivatkozást kapta.
Takács Attila, a folyóirat szerkesztője is rámutatott: azokat a szerzőket kívánják díjazni, akik olyan független idézéseket hoznak a lap számára, amelyek növelik annak tudománymetriai mutatóit.
- Minden egyes cikkre jól emlékszem, amelyet az elmúlt tíz évben szerkesztettem. Szabolcséban volt fantázia, sok információval bírt és látszott, rengeteg munka fekszik benne, ugyanakkor akadtak „gyermekbetegségei”. A bírálat után alaposan át kellett dolgoznia a kéziratot, de kitartott, és ahogy ez a díj is mutatja, megérte még több időt és energiát belefektetnie – fogalmazott a Kitaibelia szerkesztője, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatója.
Idén tavasszal ismét rangsorolták a tudományos folyóiratokat, köztük a Scopus adatbázis idézettségi adatai alapján a DE Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékén készülő botanikai-természetvédelmi folyóiratot, a Kitaibeliát. Akkor a Scimago Journal Rankings legfrissebb adatai szerint a folyóirat bekerült a 2. kvartilisbe.
Kun Ferenc szerint az, hogy a lap Q2-es minősítést ért el 2023-ban, óriási siker nem csupán a biológusok közösségének, a növénytanosoknak, a szerkesztőségnek, hanem az egész Természettudományi és Technológiai Kar számára.
- Karunk kutatói közösségei több tudományos folyóiratot is működtetnek. 2019-ben indította el egyetemünk azt a programot, amelynek célja, hogy folyóirataink bekerüljenek a nemzetközi tudományos adatbázisokba. Nagyon örülünk annak, hogy a Kitaibelia az elsők között tudta elérni ezt a mérföldkövet, és azóta is sikeresen halad előre – mondta a dékán, aki a februárban alapított díjat úttörő kezdeményezésnek nevezte.
- A díj odaítélése a megjelent cikkek impaktja, hatása alapján történik, ami egy előremutató elismerése a kutatók eredményes munkájának – fejtette ki Kun Ferenc, majd átadta az elismerést.
Kis Szabolcs röviden betekintést nyújtott díjnyertes művébe, az Adatok a vasútmenti pionír élőhelyek flórájához a Tiszántúlon című cikkbe. Ismertette, hogy az abban összegyűjtött adatok alapján elmondható: egyes adventív, illetve nem tájhonos (homoki gyepi) fajok képesek kolonizálni a vasúti töltések homokalapzatait, így azokat ökológiai folyosóként használni. Ezáltal a vasútmenti pionír élőhelyek jelentős szerepet játszanak az adventív fajok terjeszkedésében, ugyanakkor az országosan ritka, őshonos pionír fajok megtelepedésére is lehetőséget adnak.
Sajtóközpont - KSzD
