Bár a központ képzési kínálatának nagy részét az angol kurzusok jelentik, a hallgatók elsajátíthatják – többek között – a holland, az olasz, a portugál, a spanyol, a svéd, a német, a francia és a japán nyelv alapjait is.
A Debreceni Egyetemen (DE) 1995-ben indult a japán kormány programjának keretében a nyelvoktatás, 2011 óta pedig Sato Aya személyében az intézmény saját anyanyelvi oktatója tart kurzust, amelyen az idei tanév második félévében 60 hallgató vesz részt.
- Bár a tematika elsősorban a nyelv oktatása kezdő és haladó szinten, de emellett az órákon kiemelt szempont az is, hogy a diákok a japán kultúrát is megismerjék és betekintést nyerjenek szokásainkba – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Sato Aya, a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Idegennyelvi Központ nyelvtanára, aki már 2004 óta él Magyarországon.
- A központ kínálatának egyik legnépszerűbb nyelve a japán, amelynek elsajátítása nem egyszerű vállalkozás, ám a kultúra és a nyelv szeretete valamennyi hallgatónkat átsegíti a kezdeti nehézségeken – fogalmazott megnyitójában Pete László.
A DE BTK Idegennyelvi Központ igazgatója kiemelte: fontos, hogy a különböző nyelvek elsajátítása mellett a hallgatók több különböző, akár olyan távoli ország, mint Japán kultúrájával is megismerkedjenek, ezért a kurzus folytatásához a központ minden támogatást biztosít a jövőben is.
A március 4-i program központi témája a 11. századi japán költőnők rögtönzött verselése volt, amelyről Éles elme, ékes szavak címmel Fittler Áron, a Waseda Egyetem tanára tartott előadást.
- Japán császári udvarában igen sok művelt hölgy szolgált az uralkodócsalád nőtagjai mellett. Az udvarhölgyek feladatköre és a korabeli társadalmi szokások megkövetelték, hogy akár néhány perc alatt megkomponáljanak egy 31 szótagos költeményt, azaz waka-t – ismertette előadásában Fittler Áron, aki az eredeti japán versek mellett azok magyar fordításait is bemutatta.
Károlyi Orsolya, a Doshisda Joshi Egyetem kutatója Kiotóból online vett részt a rendezvényen és tartott előadást Legendák Ono no Takamuráról címmel.
A klasszikus japán irodalom iránt régóta elkötelezett két magyar műfordítónak a közelmúltban, 2022-ben jelent meg Száz költő egy-egy verse című, gazdagon illusztrált kötete, amely hat évszázadot átölelve gyűjti csokorba a legjelentősebb tradicionális japán költeményeket.
A program minikiállítás keretében mutatta be a 18-20. századból fennmaradt verskártyákat és nyomtatott kiadványokat, emellett a rendezvényt waka-költési vetélkedő, verskártya játék bemutató, könnyű kimono öltöztetés és origami-hajtogatás is színesítette.
Sajtóközpont – BZs
