Korondi Péter, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar professzora elmondta: az oktatásban a tudást rendszerezetten kell átadni, a rendszerezésnek pedig általánosan elfogadott módja az, hogy a tudást tantárgyakba soroljuk. Ezzel szemben a gyakorlati életben a problémák nem a tantárgyak szerint kategorizálva jelentkeznek.
Kifejtette: az igazán tehetséges hallgatók a mérnöki munkájukban ezt az ellentmondást át tudják hidalni, de sok olyan hallgató van, akiknek ez komoly problémát jelent az egyetemi tanulmányai során. Sok hallgató nem tudja összekötni a különböző tantárgyakban tanultakat. Például megtanulja a matematikusok által leadott differenciálegyenletek elméletét, és ha kap egy matematikai formában felírt differenciálegyenletet, akkor a matematika tantárgyban kapott sablon szerint meg tudja oldani, de ha kap egy műszaki problémát, akkor arra már a differenciálegyenletet sem tudja felírni, nemhogy megoldani. Ez egyben azt is jelenti, hogy sok hallgató a megtanult elméletet nem tudja a gyakorlatban hasznosítani.
- Kesereghetünk azon, hogy ez borzasztó és az ilyen embernek nem szabad semmilyen mérnöki diplomát adni. Az a határozott álláspontunk, hogy ehelyett inkább próbáljunk ezeken a hallgatókon segíteni, és nem azt a fejükre olvasni, hogy ti nem vagytok elég jók, mert az ipar az ő munkájukat is igényli, persze nem kutatómérnökökként. Ha egy szóval szeretnénk jellemezni azt az utat, amelyen elindultunk, akkor az a szó a szinergia – fogalmazott Korondi Péter.
A DE MK Gépészmérnöki Tanszék tanszékvezető helyettese, Hajdu Sándor szerint a tantárgyak szinergiája csak úgy teremthető meg, ha az oktatók együtt tudnak működni, ezért nagyon fontos, hogy a programban három különböző terület oktatója (Korondi Péter villamosmérnök, Kocsis Imre matematikus, Hajdu Sándor közlekedésmérnök) fogott össze, de mögöttük további lelkes fiatal oktatók állnak, akik a gyakorlatokon találkoznak a hallgatókkal. Igazán ott dől el, hogy a vezetőoktatók által kigondolt tantárgyi szinergiák a gyakorlati szinten is megjelennek-e.
Hajdu Sándor hangsúlyozta: a mérnöki gyakorlatban használt tudományterületek, illetve tantárgyak, továbbá az elmélet és gyakorlat szinergiáját is szeretnék megteremteni. Ezt azzal kívánják elérni, hogy két kiválasztott problémakört több tantárgyban, többféle megközelítésben, és a tanulmányok előrehaladtával egyre alaposabban próbálnak megvizsgálni, így egyre összetettebb válaszokat adnak.
- A két problémakör látszólag egymástól távoli, de matematikájában szinte teljesen azonos és ez is egy fontos üzenet a hallgatók felé. Ha van egy mérnöki problémánk, annak megoldásában sokszor segíthet egy teljesen más területen látott megoldás adaptálása – magyarázta a Műszaki Kar tudományos dékánhelyettese.
Kocsis Imre elmondta: az egyik problémakör a jármű kerékfelfüggesztés, melynek során olyan eseteket vizsgálnak meg a hallgatók, hogy mi történik akkor, ha a jármű különböző sebességgel áthalad egy fekvőrendőrön, mikor emelkedik el a kerék a talajról, mikor ütődik fel a felfüggesztés, illetve a kocsiszekrény mikor csapódik a talajhoz, végül egy modern járműben hogyan lehet aktív lengéscsillapítással ezt orvosolni.
A másik problémakör egy villamosmotor internetes mérése. Az már önmagában vonzó a hallgatók számára, hogy időkorlát nélkül a mérést bármikor, akár éjfél után is elvégezhetik. A diákok informatikai, mérési és jelfeldolgozási, valamint a legkülönbözőbb szabályozási problémák megoldásával találkoznak – tette hozzá a tudományos dékánhelyettes.
Sajtóközpont - OCs
