Kutatói kiválóságok az egyetemen

Kimagasló eredménnyel szerepelt a Debreceni Egyetem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pályázatain. Az intézmény 17 egysége viselheti az MTA Kiváló Kutatóhely címet, illetve 20 kutatócsoportja nyert összesen több mint 650 millió forint ELKH támogatást. A tervezett tudományos munka részleteit szerdán a Főépületben tartott tájékoztatón ismerhették meg az érdeklődők.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a Kiváló Kutatóhely minősítés elnyerésére 2021. márciusában írt ki a pályázatot, amelyre 114 kutatócsoport jelentkezett. Végül a döntéshozó testület 95 nyertest hirdetett, köztük a Debreceni Egyetem (DE) 17 pályázóját. A kutatóhelyek vezetői az MTA május 2-4. között rendezett közgyűlésén vehették át az erről szóló tanúsítványt.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tavaly nyáron hirdette meg a pályázatot a 2022. július 1-vel kezdődő új ötéves időszakra. Az országosan hirdetett 95 nyertesből 20 kutatócsoport a Debreceni Egyetemen működik, 8 a már korábban megkezdett munka folytatására, 12 pedig a most induló tevékenységre nyert el összességében évi 657,8 millió forint támogatást.

– A legtöbb nyertes kutatócsoport a Debreceni Egyetem égisze alatt működik, pályázati sikerük pedig egyben az intézmény tudományos és kutatómunkájának színvonalát is jelzi – hangsúlyozta a szerdai sajtótájékoztatón mondott értékelésében Csernoch László.

A Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese kiemelte: az intézmény joggal lehet büszke a 37 nyertesre, köztük olyan kutatócsoportokra, amelyek mindkét címmel büszkélkedhetnek, és amelyek a bölcsészet-, természet-, vagy a társadalomtudományoktól kezdve a gyógyszerészeten át az orvostudományokig képviselik a különböző tudományterületeket az Általános Orvostudományi, a Bölcsészettudományi, a Gazdaságtudományi, a Gyógyszerésztudományi, valamint a Természettudományi és Technológiai Karon.

A tájékoztatón négy, mindkét pályázaton eredményesen szerepelt olyan kutatócsoport vezetője ismertette a tervezett tudományos tevékenységet.

Az allergia a fejlett társadalmak 30-40 %-át érintő népbetegség, amely akár az emberi életre is veszélyt jelenthet. A kialakulás tényezőit és a lehetséges megelőzési módokat vizsgálja az Általános Orvostudományi Kar Allergológiai Kutatócsoportja.

- Kutatásunk az utóbbi 5-10 év eredményeinek forradalmi újdonságait figyelembe véve vizsgálja majd az allergia kialakulását, elsősorban a bőr és a nyálkahártya immunológiai megközelítésében, kiemelten kezelve a betegség kialakulásának tényezőit és a megelőzést – tájékoztatott Szegedi Andrea, DE ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék professzora.

A Bölcsészettudományi Karon két, már működő kutatócsoport mellett harmadikként most kezdi meg tevékenységét a Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport.

- A hazai és a külföldi levéltárakban őrzött írott források mellett a tárgyi emlékek – régészeti leletek, művészeti kincsek– feldolgozásával új szempontok szerint, modern technikai eszközök alkalmazásával szeretnénk feltárni mindazokat az értékeket, amelyek – szétszórva ugyan a nagyvilágban – a magyar kulturális örökséghez tartoznak – fogalmazott Bárány Attila, a DE BTK Történelmi Intézet, Középkori, Koraújkori Magyar Történeti és Segédtudományi Tanszék vezetője.

A Gyógyszerésztudományi Kar Pharmamodul Kutatócsoportja a hirtelen szívhalál témakörében folytatja kutatómunkáját.

– Infarktus esetén itthon és világviszonylatban a legfontosabb a megelőzés, ezért pre-klinikai tevékenységgel vizsgáljuk olyan molekulák előállításának lehetőségeit, amelyek eredményeit – reményeink szerint – a későbbiekben a szabadalmaztatást követően sikerrel alkalmazhatunk a gyógyászatban a sejthalál megelőzésére – ismertette Tósaki Árpád, a DE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszék vezetője.

A mikroszkopikus gombák – az emberekhez hasonlóan – stresszhatásokkal is szembesülnek, amelyeket a Természettudományi és Technológiai Kar Stresszbiológiai Kutatócsoportja vizsgál majd az elkövetkező években.

– A munka különböző szakmai műhelyek együttműködésével valósul meg, amelynek eredményeként az alapkutatás végére új gyógyszeralapanyagokat fejleszthetünk, amelyek akár élesztő-probiotikum készítmények gyártására is alkalmasak lehetnek a jövőben – tájékoztatott Pócsi István, a DE TTK Biotechnológiai Intézet Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék vezetője.

Az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés öt évig érvényes, és az akadémia által kiírt további kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a cím birtoklása. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig – ugyancsak öt éven át – jelentős anyagi támogatással biztosítja a nyertes pályázók számára a sikeres kutatómunka feltételeit.

- A Debreceni Egyetem mostani sikere azt is jelzi, hogy a jövőben milyen tudományos színvonal várható el az intézménytől, azonban fontos szempont, hogy ne csupán egy-egy kutatócsoport, hanem az egyéni teljesítmény is mérhető, értékelhető legyen, és a kiemelkedő teljesítményt honorálják is az eredményes munkát végző kutatóknak – fogalmazott a rendezvényen Pósán László országgyűlési képviselő.

Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke hangsúlyozta: a fenntartóváltás nyomán a Debreceni Egyetem alapítványi működési modellje a jövőben lehetővé teszi a kiváló teljesítményt nyújtó oktatók és kutatók megfelelő javadalmazását.

MTA Kiváló Kutatóhely minősítést kapott intézmények:

  • DE Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézet
  • DE Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
  • DE Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
  • DE Általános Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Tanszék
  • DE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet
  • DE Általános Orvostudományi Kar Laboratóriumi Medicina Intézet
  • DE Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézet
  • DE Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Tanszék
  • DE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet  
  • DE Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
  • DE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet
  • DE Gyógyszerésztudományi Kar
  • DE Természettudományi és Technológiai Kar Fizikai Intézet
  • DE Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet
  • DE Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet
  • DE Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet
  • DE Természettudományi és Technológiai Kar Biotechnológiai Intézet Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék


ELKH-támogatásban részesülő új csoportok:

  • Ádány Róza - DE ÁOK - Népegészségügyi Kutatócsoport
  • Balla György - DE ÁOK - Vaszkuláris Patofiziológiai Kutatócsoport
  • Csernoch László - DE ÁOK - Sejtélettani Kutatócsoport
  • Fülesdi Béla - DE ÁOK - Cerebrovaszkuláris Kutatócsoport
  • Kisvárday Zoltán - DE ÁOK - Idegtudományi Kutatócsoport
  • Szegedi Andrea - DE ÁOK - Allergológiai Kutatócsoport
  • Szöllősi János - DE ÁOK - Sejtbiológiai és Jelátvitel Kutatócsoport
     
  • Bárány Attila - DE BTK - Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete Kutatócsoport
  • Bartha Elek - DE BTK - Néprajzi Kutatócsoport
  • Debreczeni Attila - DE BTK - Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport
     
  • Balogh Péter - DE GTK - High-tech Technológiák a Fenntartható Gazdálkodásban Kutatócsoport
     
  • Tósaki Árpád - DE GYTK - Pharmamodul Kutatócsoport
     
  • Barta Zoltán - DE TTK - Viselkedésökológiai Kutatócsoport
  • Fábián István - DE TTK - Összetett Homogén és Heterogén Fázisú Kémiai Reakciók Mechanizmusa Kutatócsoport
  • Hajdu Lajos - DE TTK - Egyenletek, Függvények, Görbék és Alkalmazásaik Kutatócsoport
  • Magura Tibor - DE TTK - Antropocén Ökológia Kutatócsoport
  • Molnár V. Attila - DE TTK - Természetvédelmi Biológiai Kutatócsoport
  • Pócsi István - DE TTK - Gomba Stresszbiológiai Kutatócsoport
  • Székely Tamás - DE TTK - Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoport
  • Török Péter - DE TTK - Funkcionális és Restaurációs Ökológia Kutatócsoport


Sajtóiroda – BZs