Névtudósok az egyetemen

Lokalitás és globalitás a nevek világában- ez a központi témája a hétfőn kezdődött 26. Nemzetközi Névtudományi Kongresszusnak. A tanácskozást Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen rendezik meg.

A névtudomány egy sajátos területe a társadalomtudományoknak. Eredetileg a nyelvészek művelték, de nagyon fontos tanulságai vannak a tulajdonneveknek a történettudomány, a régészet, a néprajztudomány számára is. Mintegy fél évszázada tekintik önálló területnek.

- A Debreceni Egyetemen nagy hagyományai vannak ennek a tudományterületnek. Az elért eredmények miatt a Nemzetközi Névtudományi Társaság úgy döntött, hogy Debrecen pályázatát részesíti előnyben, így nekünk ítélték XXVI. Nemzetközi Névtudományi Kongresszus megrendezését –ismertette Hoffmann István, a Magyar Nyelvtudományi Intézet vezetője.

A több mint 200 névkutató 41 ország egyetemeiről, tudományos akadémiáiról, kutatóintézetiből érkezett a debreceni tanácskozásra. Nemzetközi névtudományi kongresszust most először rendeznek Magyarországon.

- Egyetemünk számára megtisztelő, hogy otthont adhat ennek a rangos eseménynek – hangsúlyozta a kongresszus megnyitóján a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese. Bartha Elek hozzátette: talán nem túlzás, ha ezt egyfajta szakmai elismerésnek is tekintjük, annak az évtizedek óta folyó tudományos munkának az elismerése, amely a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézetében folyik.

- Az intézmény számára kiemelkedően fontosak az egyetem tudományos műhelyei, amelyek számos tudományterületen, így a nyelvészetben is nemzetközi ismertségűek – jelentette ki a rektorhelyettes.

A kongresszust a BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszéke rendezi, a mellette működő akadémiai kutatócsoporttal közösen. 2013-ban ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem közös programjának keretében megalakult a Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport.

- Talán nem szerénytelenség azt mondanunk, hogy a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke és az említett kutatócsoport ma már a Kárpát-medencei nyelv- és névtörténeti központok legrangosabbjai közé tartozik. A debreceni névkutatók az onomasztika magyarországi művelése mellett a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe is igyekeznek egyre aktívabban bekapcsolódni. Ebben a tekintetben jelent fontos mérföldkövet a magyar és a debreceni névkutatás számára egyaránt a kongresszus megrendezése – emelte ki megnyitó beszédében Tóth Valéria egyetemi tanár, a Nemzetközi Névtudományi Társaság vezetőtestületének tagja, a kongresszus szervezőbizottságának koordinátora.

A péntekig tartó kongresszuson 200 előadás hangzik el. A konferencia tudományos eredményeit a tervek szerint tematikus kötetekben publikálják a következő hónapokban.

Sajtóiroda-CzA