Debreceni szekciója alakult az Oszteoporózis Betegek Magyarországi Egyesületének. A szervezet szakmai segítséget kap a Debreceni Egyetem orvosaitól is, akik fontosnak tartják, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjon a csontritkulás.
A kor előrehaladtával, a nőkben a menopauza kialakulása után az ösztrogénhiány okozza a oszteoporózist, azaz a csontritkulást. Később további időskori anyagcsere-változások, betegségek fokozzák a csontok gyengülésével járó kórt. Férfiak esetében a nőknél idősebb korban, más társuló betegségek szintén okoznak csontritkulást, bár náluk ritkább a megbetegedés, mint a nőknél.
A magyar lakosság körülbelül 10 százalékát, vagyis nagyjából egymillió főt érinthet a változó súlyosságú oszteoporózis. Bhattoa Harjit Pal, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Laboratóriumi Medicina Intézet adjunktusa szerint, ha a csontritkulás kockázatának kitett 50 évesnél idősebb népességet vesszük, akkor ez az arány sokkal magasabb. Saját felméréseik alapján a debreceni posztmenopauzális nők 38 %-át és az 50 év feletti férfiak 5%-át érintheti a betegség.
- Az oszteoporózis tulajdonképpen a csont ásványianyag-tartalmának kóros mértékű csökkenését és a csontok szerkezeti elemeinek fogyását („csontritkulást”) jelenti. Emiatt a csontok csak gyengébb ellenállást tudnak kifejteni az erőhatásokkal szemben, s végül annyira elgyengülnek, hogy viszonylag alacsony terhelés hatására is eltörhetnek – magyarázta Bhattoa Harjit Pal.
Az adjunktus elmondta, hogy a csontritkulás kialakulása a korai időszakban komoly, vészjelző előjellel (pl. fájdalom) nem jár, azonban néhány fontos kórjelző tünet alapján szűréssel – többek között csontsűrűség-méréssel – időben felismerhető. Az éberség fenntartása és a korai tünetek felismerése érdekében is jó kezdeményezésnek tartja, hogy megalakult az Oszteoporózis Betegek Magyarországi Egyesületének debreceni szekciója.
Az önszerveződő betegszervezet a veszélynek kitett korcsoport tagjait próbálja a törések megelőzése érdekében hasznos információkkal ellátni. Ebben segítségükre lesznek a csontritkulás felismerését és kezelését ismerő egészségügyi szakemberek (szakdolgozók, orvosok), de ugyanolyan fontos a betegek önsegítő és egymást támogató tevékenysége.
Bhattoa Harjit Pal kiemelte: a Debreceni Egyetem szakmai segítséget nyújt a szervezetnek, szeretnék, ha a betegek megismernék, hogyan és miért alakulhat ki ez a betegség, hogyan lehet megelőzni, és az előírt kezelési formákat hogyan kell betartani. A tervek között szerepel a tagok számára szakmai felvilágosító továbbképzések szervezése is.
- Az oszteoporózisnál a csonttörések jelentős halálozási kockázatát is meg kell említeni. Nem közvetlenül a csonttörés a végzetes a beteg számára, hanem a töréshez társuló hosszan tartó rehabilitációs folyamat, a fekvés, a mozgáshiány az, ami odáig vezethet, hogy az így legyengült szervezet könnyebben fertőződhet meg, vagy akár életveszélyes vérrögök (trombózis, embólia) is keletkezhetnek. Összetett folyamatról van szó, de például a különösen veszélyes combnyaktörés során olyan szövődmények alakulhatnak ki, amibe a páciens belehalhat – figyelmeztet a veszélyekre Bhattoa Harjit Pal.
Az adjunktus megjegyezte, hogy a Debreceni Egyetemen évente körülbelül 3600-an jelennek meg csontsűrűség-vizsgálaton.
- Az egyesületi tevékenységet nem korlátozhatjuk csupán a megelőzés szintjére, hiszen népbetegségről van szó, vagyis már most sokan a bekövetkezett csontritkulás, vagy törés elszenvedői, akikről nem szabad megfeledkeznünk. Őket is folyamatosan tájékoztatni kell arról, hogy milyen módon akadályozható meg állapotuk romlása – tette hozzá Bhattoa Harjit Pal.
Zalatnai Klára, az Oszteoporózis Betegek Magyarországi Egyesületének elnöke a debreceni szekció megalakulása kapcsán kiemelte: bíznak abban, hogy egyre több csontritkulásban szenvedő, Debrecenben és a környékén élő beteget el tudnak érni, akiknek rendszeres támogatást is kívánnak nyújtani.
Sajtóiroda – SBD
