A Múmin-könyvek szerzője Tove Marika Jansson finnországi svéd író, festő, illusztrátor, képregényszerző. Gyermekeknek írt sorozatának első kötete 1945-ben jelent meg. Később további hat Múmin-könyvet írt, valamint több képeskönyvet és képsorozatot is alkotott. Munkáinak köszönhetően külföldön mára a legolvasottabb finnországi szerzővé vált. A gyermekirodalomban alkotott maradandó alkotásáért 1966-ban elnyerte a nemzetközi Hans Christian Andersen Díjat.
- Filozofikus magasságokba emeli az olvasót a Múmin család története, ugyanakkor élvezetes olvasmány a gyermekek számára, akik mára a könyvek mellett képregények és rajzfilmek formájában is megismerkedhetnek ezzel a különös mesefolyammal – mondta köszöntőjében Csatár Péter.
A DE BTK stratégiai és gazdasági dékánhelyettese kiemelte: a rendezvényt a DE BTK Finnugor Nyelvtudományi Tanszék munkatársai, Kelemen Ivett és Magyar-Bihari Eszter szervezték, akik egy kis kiállítást is rögtönöztek a Múmin-világ rekvizitumaiból.
Harrach Ágnes műfordító, tolmács, nyelvkönyvíró és svéd nyelvtanár, aki előadása indításaként pályafutása kezdeteit idézte fel: hogyan ismerkedett meg a svéd nyelvvel, és hogyan sikerült hosszabb időn át Svédországban gyarapítani nyelvtudását.
- Fiatalon, még gimnazista koromban határoztam el, hogy megtanulom a svéd nyelvet és ezt a döntésemet a mai napig nem bántam meg, ugyanis egy kis nyelv ismeretének számtalan előnye van, hiszen fordítóként, tolmácsként különböző eseményeken, rendezvényeken a nyelvet beszélők kisebb számának köszönhetően könnyebb a kapcsolatépítés, mondhatni baráti légkörben lehet dolgozni, ugyanakkor – mint például az angol esetében – nem fenyeget a túlzott szakosodás veszélye sem, így sokkal több területen bővíthetjük akár szakszavakkal is nyelvtudásunkat – emelte ki az előadó.
Harrach Ágnes a műfordítás nehézségeit is a hallgatóság elé tárta, kiemelve – többek között – a nevek, az igeidők, a tegező-magázó formula okozta nehézségeket vagy éppen az olvasó hiányzó ismereteit, amelyekre mind kiemelt figyelmet kell fordítani a szöveg adaptálása során.
- Meg kell felelni a magyar léleknek, ugyanakkor meg kell tartani a nyelvi sajátságokat is, mindezt úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk a szerző eredeti stílusát is, hiszen egy fordítás csak akkor lehet jó, ha magyar nyelven is jó – emelte ki Harrach Ágnes.
Az előadás iránti hatalmas érdeklődés nem a véletlen műve, hiszen a Debreceni Egyetemen jelenleg 8 nyelven – angol, német, olasz, orosz, francia, holland, spanyol, lengyel – tanulhatnak a hallgatók fordító- és tolmácsképzés mesterszakon, amelynek részleteiről a https://translating.unideb.hu/ oldalon kaphatnak bővebb információt az érdeklődők.
- A szakon két évfolyamon összesen mintegy 40 hallgató tanul, a legnépszerűbb az angol, de az újonnan indult lengyel és spanyol nyelvekre is van igény. Bár újabb nyelvet egyelőre nem tervezünk indítani, ugyanakkor a képzés jellegét fokozatosan alakítjuk úgy, hogy megfeleljünk a mesterséges intelligencia kihívásának. Emellett szeretnénk továbbra is markánsan erősíteni a képzés egyik fontos pillérét, a kulturális nyelvi közvetítést, amelybe nem csupán a műfordítás, hanem a kulturális tartalmak közvetítésének olyan területei is beletartoznak, mint például a katalógusok fordítása vagy a kulturális tolmácsolás – ismertette a hirek.unideb.hu portállal Csatár Péter.
Az érdeklődő hallgatók már most is csatlakozhatnak a Hatvani István Szakkollégiumban idén, 2025 őszén megalakult Műfordító és Szakfordító Szakcsoporthoz, ahol oktatók tutorálják a tehetséges hallgatókat.
Sajtóközpont - BZs