Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára az ünnepi rendezvényen felhívta a figyelmet, hogy az egykoron igen jellemző vizes élőhelyek mára mozaikosok és feldarabolódtak, így megőrzésük állandó figyelmet, sőt aktív beavatkozást igényel, az állami természetvédelem ennek tudatában tevékenykedik.
- Ezek a területek nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon védelmet kívánnak, hiszen talán a legsérülékenyebb élőhelyek, ugyanakkor ezek rendelkeznek a leggazdagabb ökoszisztémával is. Megőrzésük nem egy öncél, az úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatások jelentős része kötődik ezekhez a rendkívül értékes vizes élőhelyekhez – szólt a megjelentekhez az államtitkár, aki szerint roppant sajnálatos, hogy az idők során nem mindig ismerték fel, mekkora jelentőséggel bírnak ezek a területek.
- Szerencsére egyre inkább kezdi megérteni a társadalom, hogy sokkal természetesebb módon kell a vízmegtartási kérdésekhez hozzáállni. Elkezdődött egy folyamat, amelyben nagy szerepük van a hidrobiológusoknak – hívta fel a figyelmet Rácz András. Beszélt a Ramsari Egyezmény jelentőségéről, melybe Magyarország is belépett, ráadásul a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság megalakulásától mind a vezetését, mind pedig a tagjait illetően nagyon szorosan kötődik a Debreceni Egyetemhez.
Az államtitkár elismerte, hogy a természetvédelem területén is nélkülözhetetlenek az európai uniós források. - Épp az év végén zárjuk a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot (KEHOP), amelynek összegzéséből kiderül, a tíz nemzeti parkunk 38 milliárd forintot használt fel Magyarországon természetvédelemre, amelyből száz egyedi beruházás valósult meg. Ezek eredményeként mintegy 100 ezer hektárnyi területen javult a környezetünk állapota, aminek a kétharmada élőhely rekonstrukció volt, annak is a kétharmada pedig a vizes területekre vonatkozott. Ebből is látszik, az állami természetvédelem egyik kiemelt kérdése a vizes élőhelyek védelme. A KEHOP Plusznak hála a fejlesztések folytatása is biztosított, 42 milliárd összeg áll majd rendelkezésünkre, amihez már meg is van a 67 előkészített projektjavaslat, így ismét 100 ezer hektár hatásterületen fogjuk javítani a természeti környezetet – számolt be a tervről Rácz András.
Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar dékánja ismertette, hogy a maga húsz évével a Hidrobiológiai Tanszék fiatalnak számít ugyan a karon, azonban a tudományterület komoly hagyományra tekint vissza, ugyanis a hidrobiológus kutatás és oktatás több mint hatvan éve indult el a TTK-n.
- A kar egészét tekintve folyamatosan fejlesztjük képzési programjainkat, célunk, hogy a munkaerőpiac igényeit a lehető legjobban kiszolgáljuk. Ebben a folyamatban számunkra is mérföldkő volt, mikor 2009-ben elindult a hidrobiológus mesterszak, majd pedig a duális és idegennyelvű képzés. A fejlődés megkérdőjelezhetetlen, a siker kulcsa pedig, hogy a hidrobiológia korunk talán legégetőbb problémáira keres válaszokat – véli Kun Ferenc, aki szerint jó kezekben van a tanszék.
A Hidrobiológiai Tanszék vezetője, Grigorszky István leszögezte: a hagyományosan visszatérő fórum mindig egy örömünnep. Idén ez hatványozottan igaz, hisz húszéves fennállását ünnepli a tanszék.
- Büszkék vagyunk arra, ahova eljutottunk, a tanszékünk jó időben jött létre. Úgy érezzük, kiválasztottak vagyunk, inspiratív munkakörnyezetben tevékenykedhetünk, és hathatósan közreműködhetünk a természetünk megóvásában – fogalmazott Grigorszky István.
A köszöntők után előadásokkal folytatódott az ünnepi program, mások mellett Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott igazgatója a vizes élőhelyek jelentőségéről, megőrzésük módjairól és feltételeiről beszélt. Grigorszky István bemutatta a Hidrobiológiai Tanszék elmúlt húsz évét, míg Antal László egyetemi docens a Hidrobiológiai Tanszék halas kutatásainak múltjáról, jelenéről és jövőjéről szólt, Harsányi Gábor, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese pedig Vízvisszatartás a Közép-Tisza-vidéken, problémák és megoldások címmel tartott értekezést.
Sajtóközpont - KSzD
