Bodó Sándor emberi erőforrás tanácsadó mester szakos – akiknek van foglalkoztatáspolitika tárgyuk is – illetve vezetés és szervezés mester szakos levelező tagozatos hallgatóknak, az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola doktoranduszainak, az Ihrig Károly Szakkollégium tagjainak, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság hallgatóinak beszélt. Az Intenzív terepgyakorlat tantárgy keretében tartott előadás legfőbb célja az volt, hogy a résztvevők első kézből jussanak fontos és naprakész információkhoz.
A vendégelőadó elmondta: 2020. március 12-e a következő években minden bizonnyal be fog kerülni a közgazdasági tankönyvekbe. Ekkor jelent meg ugyanis olyan mértékben az országban a Covid-19, amely megfordította az addigi kedvező munkaerőpiaci trendet.
Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy 2010-ben gazdasági struktúraváltás kezdődött, amely a munkaerőpiacon lényegi változásokat hozott. Akkor Magyarország 10 millió lakosából mindössze 3,7-3,8 millióan dolgoztak. Ennyi ember csak nagyon szűkösen volt képes előállítani azokat a javakat, amikből az ország működtetni tudta például az egészségügyet, az iskolákat.
– Különböző a foglalkoztatást támogató intézkedések, például a szociális hozzájárulási adó csökkentésének köszönhetően 2020-ra elértük a 4,5 milliós munkavállalói számot. Így többeknek lett jövedelme, akik többet fogyasztottak, melynek köszönhetően magasabb életszínvonalat tudtak elérni – jelentette ki a szakember.
Bodó Sándor kifejtette: idén márciusban az új koronavírus elterjedése miatt sokkhatás érte az egész világot, benne a magyar gazdaságot. Fejlettségi szinttől függetlenül a munkaerőpiac szinte mindenütt válságba került. Egyik napról a másikra sok embernek megszűnt a munkahelye. Az utcára kerültek zöme a 25 éven aluli, alacsony iskolai végzettségű, szakmai képzettséggel nem rendelkezők köréből került ki.
Az államtitkár hozzátette: a magyar kormány erre válaszul, német mintára bevezette az úgynevezett kurzarbeit rendszert. A megrendelések visszaesése miatt ebbe bekerült cégek munkavállalói rövidített munkaidőben dolgoztak, az állam pedig részben, vagy egészben biztosította a kiesett munkabér 70 százalékát. Így 210 ezer munkahelyet sikerült megmenteni csak ezzel az intézkedéssel. A Covid első hulláma után munkahelyteremtő programokat is indított a magyar állam, melynek keretében bizonyos ideig a központi költségvetés biztosítja a munkabért és annak járulékait, bizonyos ideig pedig a munkaadó – összegzett Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Debreceni Egyetem hallgatóinak.
Sajtóiroda - OCs
