A hajdúböszörményi kar Gyermeknevelési Tanszékének oktatói jegyzik azt a tanulmánykötetet, amely a roma nemzetiségi szakirányos óvodapedagógus hallgatók számára nyújt elméleti és módszertani segédanyagot. A Studia Cingarorum X. című kiadvány kutatási eredményeit mutatta be a DE GYGYK műhelykonferenciája szerdán.
Az esemény megnyitóján a kar dékánja, Gortka-Rákó Erzsébet a könyvet szerkesztő tanszék műhelykutatásait és szakmai kollektíváját méltatta, amely az elmúlt években számos tananyagot dolgozott ki és kutatást folytatott le a hátrányos helyzetű és/vagy roma származású gyermekek nevelésében kompetens szakemberek képzésfejlesztéséhez.
A kötet szerkesztője, Pálfi Sándor tanszékvezető a kiadvány megjelenésének aktualitását ecsetelte és reményének adott hangot, hogy a roma nemzetiségi szakirányos óvodapedagógus szakra jelentkezők száma, amely a kötelező emelt szintű érettségi felvételi követelménye miatt az elmúlt években csökkent, ismételten emelkedik majd.
A roma nemzetiségi tartalom pedagógusképzésben betöltött szakmai gyakorlati jelentőségéről Szerepi Sándor beszélt szerzőként. Az oktatási dékánhelyettes hangsúlyozta: a roma kisebbségi közösségekkel és az integrációjuk össztársadalmi ügyével szembeni széleskörű érdektelenség komoly veszély, de reménykeltő a koragyermekkori intézményhálózat fejlődése, melynek működtetéséhez elengedhetetlen a kompetens szakemberek képzése.
A hajdúböszörményi Kincskereső Óvoda intézményvezető pedagógusa, Szűcs Lászlóné a helyi tapasztalatairól és a nevelési gyakorlat sajátosságairól beszélt. Mint fogalmazott: többségében hátrányos helyzetű gyerekek nevelésével foglalkozó szegregátumi óvoda a bizonyíték arra, hogy a speciális romológiai képzettséggel rendelkező óvodapedagógusok nélkülözhetetlen szereplői a kortárs pedagógiai gyakorlatnak Magyarországon.
A kötet egy másik tanulmányának szerzője, Molnár Balázs a gyermekek nevelésének folyamatában meghatározó fejlődéstámogató munka pedagógiai vetületét elemezte, különös tekintettel a képességtérképek alapján végzett célzott fejlesztésekre. Rábai Dávid pedig a pedagógusképzésben fontos érzékenyítés hangsúlyos eleméről, az önismeret kérdéséről beszélt, amelynek a nemzetiségi szakirányos hallgatók esetében kiemelkedő jelentősége van, hiszen elősegítheti a kritikus helyzetek megoldását.
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztéséről Fenyő Imre tartott előadást, amely hatékony beavatkozási eszközt kínálhat az óvodapedagógusok számára abban, hogy a hátrányos helyzetből érkező gyermekek képességeit előmozdítsák.
Ezt követően Pálfi Sándor a gyermekközpontú játékkörnyezet jelentőségét vizsgálta az óvodai nevelésben. Kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű roma gyermekek többségénél a tárgyak hiánya meghatározza a játékhoz való viszonyukat, az otthoni környezetben kialakult kreativitást és a játék szabadságának élményét a roma gyermekek átültetik az óvodai környezetbe, amit pozitív.
A záróelőadásban Vargáné Nagy Anikó a COVID 19 járvány hatásait elemezte. Tapasztalatai és a nagymintás országos kutatások eredményei alapján kijelenthető, hogy a hátrányos helyzetű óvodák nevelési munkájában a pandémia komoly törést okozott.
A kötet bemutatását követően Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar két hallgatójának adott át elismerő oklevelet és a város által felajánlott ösztöndíjat. A városvezető hangsúlyozta: a két díj névadója a hajdúböszörményi felsőoktatás megalapozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett szakemberek, akik emlékének ápolása az utókor fontos feladata. Kertész László-díjban Bereczki Fanni részesült, a Dr. Kovács György-díjat pedig Bertalan Liza vehette át.
Sajtóközpont-TB
