A Debreceni Egyetem fennállása során egyedülálló bérfejlesztés részleteiről és a teljesítményorientált ösztönzőrendszer bevezetéséről is szó volt a Szenátus októberi ülésén. A testület több szabályzatát módosította, és korábban kiszervezett tevékenység visszavételéről is döntött.

A Debreceni Egyetem történetében egyedülálló bérfejlesztést jelentett be az egyetemi vezetés az intézmény Szenátusának október 21-ei ülésén. A fenntartó alapítvány kuratóriumának tagjai is részt vettek a testület programján. A rektor felkérésére a kuratórium elnöke adott tájékoztatást a szenátus tagjainak.

- A fenntartó alapítvány az elmúlt időszakban két nagyon jelentős szerződést írt alá a magyar állammal, ezek egyrészt biztosítják az intézmény közép- és hosszútávú működését, másrészt fejlesztési lehetőségeket jelentenek az egyetem számára. A megállapodások és az intézmény eredményes gazdálkodása alapján a kuratórium és az egyetem vezetése minden korábbit meghaladó bérfejlesztésről és új ösztönzőrendszer létrehozásáról döntött – jelentette be Kossa György.

A kuratóriumi elnök kifejtette, hogy a folyamatban lévő kihelyezett kuratóriumi ülések alkalmával első kézből kaptak-kapnak információt a dékánoktól és a kari vezetőktől, hogy mely munkaörökben létfontosságú egy olyan bérrendezés, ami hosszú távon lehetőséget nyújt a jövő generációjának, hogy az egyetemen képzelje el a jövőjét, s ez alapján alakították ki az egyedülálló bérfejlesztési és ösztönzőrendszert. (A bérfejlesztésről részletesen Modellváltás: kifizetődő teljesítmény cím cikkünkben írtunk.)

- Az Önök kezében van az, hogy ez az egyetem olyan okleveleket adjon ki, amelyek magas értékűek, és olyan minőségű képzést nyújtson, amellyel a hallgatók és az egyetemi polgárok is elégedettek, és a humánerőforrás utánpótlása biztosítottá válik – fogalmazott a kuratóriumi elnök.

Kossa György kiemelte: a bérrendezés kapcsán mutatkozik meg először igazából, hogy mit jelent az egyetemi autonómia.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az alapítók szellemiségéhez és célkitűzéséhez méltónak nevezete az új bérezési és ösztönzőrendszert, kiemelte az intézmény elmúlt években a gazdálkodás terén nyújtott kimagasló teljesítményét.

- Ez a meritokrácia alapú működés és ez az értékalapú bérstruktúra, amelyet most, 109 évvel az egyetem megalapítása után alakítottunk ki, abszolút unikális, és megfelel az alapítók alapkoncepciójának. Az egyik fele a dolgoknak, hogy Magyarország kormánya hozott egy stratégiai döntést, amelyhez komoly támogatást is nyújtott. A másik fele az a Debreceni Egyetem gazdasági vezetésének teljesítménye révén állt elő, mert egyébként nem lenne 80 százalék béremelés egyes munkakörökben és nem lenne 2*15 %-ot meghaladó bértömegfejlesztés a mostani és januári, már megelőlegezett teljesítményt is magában foglaló szakasz során. Ez annak köszönhető, hogy messzire jutottunk az egyetem gazdálkodásának a stabilitásával és fejlődésével – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán külön köszönetet mondva Bács Zoltán kancellárnak és Lampert Andrea kancellárhelyettesnek az elmúlt 8 évben végzett következetes munkáért.

Az egyetemi vezető beszámolójában kitért az oltóanyaggyár kialakításának aktualitásaira, illetve felhívta a Szenátus figyelmét, hogy a koronavírus mellett a különböző légúti fertőzések is egyre nagyobb számban vannak jelen, így védekezésben a védőoltás mellett nagy felelősség hárul az egyéni odafigyelésre. A rektor tájékoztatást adott az orvosi, diagnosztikus és terápiás, valamint élelmiszeripari izotópgyártás területén az orosz Roszatom vezetésével folytatott tárgyalásokról is.

Bács Zoltán kancellár a bérrendezés hátteréről szólva beszámolójában kiemelte az intézmény jelenlegi, kiváló gazdasági helyzetét, amely lehetővé tette a mostani béremelést.

- Nem mindig volt diadalmenet, emlékszünk, 2012-ben ötmilliárd forintot vontak el az egyetemtől, közösen azt is túléltük, mindenki higgadtan tudomásul tudta venni a kialakult helyzetet. Az elmúlt évek alatt mindig megtaláltuk a legjobb megoldást, szerencsére most egész másról kell beszélnünk – fogalmazott Bács Zoltán.

A kancellár a bérfejlesztéshez kapcsolódóan elsőként az intézmény finanszírozásához kapcsolódó strukturális változásokról számolt be, kiemelve, hogy a jövőben az intézmény is egyre erősödő arányban teljesítményalapú finanszírozásban részesül, emiatt oda kell figyelni, hogy az egyetem teljesítse azokat az elvárásokat, amelyeket az állammal kötött finanszírozási megállapodásban rögzítettek.

- Három fő területre korlátozódnak az elvárások: a képzés, a tudomány és az ágazati állami célok. A legfontosabb ezek közül a képzés, amit bázisfinanszírozásnak hívunk, ott az első a képzési területek állami finanszírozása, természetesen az ehhez kapcsolódó állami támogatott hallgatói létszám, ami az állami finanszírozás szempontjából alapvetően fontos. Emellett vizsgálnunk kell a kredit előrehaladást és a lemorzsolódás alakulását, valamint a PhD-képzés létszám alapú teljesítményét is. A tudomány területén a minősített oktatók-kutatók létszámát, valamint az úgynevezett minőségi mutatókat figyelik, mint például a K+F innovációs pályázatokból nyert és adott évben elkötött források, a q1, q2-es publikációk, illetve a hivatkozások száma, valamint a vállalati megbízásokból eredő bevételek. Az ágazati állami célok között a nemzetköziesítésre, a tehetséggondozásra, a sportra és a hátrányos helyzetű közösségre vonatkozó mutatók szerepelnek – sorolta Bács Zoltán.

A béremelésről szólva a kancellár kifejtette, hogy miután a finanszírozás az egyetem elsődleges feladatára, a hallgatók képzésére és a tudományos teljesítményre vonatkozik, ezért a bérstratégiában is ez a felsőoktatás központúságú jelenik meg.

- Kiemeltük az oktatói státuszban lévőket, azt a mintegy 1600 embert, akinek a közvetlen munkáján alapul a Debreceni Egyetem tevékenysége, és akiknek hatalmas felelőssége van abban, hogy az elvárt hallgatói létszámokat, szükséges minőségi mutatókat teljesíteni tudjuk. Nyilván a hallgatói létszám attól is függ, hogy a hallgató ide jelentkezik-e, az pedig azon múlik, hogy milyen híre van a Debreceni Egyetemnek, ami attól függ, hogy mi hogyan foglalkozunk a hallgatóinkkal, milyen minőségű, milyen használhatóságú diplomákat adunk ki. Pont a pályakezdőknél volt jelentős bérlemaradás, lassan a végzettséget nem igénylő minimálbér is utolérte a Kjt szerinti bértáblájukat. Őket meg kell győznünk arról, hogy válasszák az oktatói a pályát, és áldozzák rá a pályafutásukat, náluk egy nagyobb léptékű béremelési javaslatot dolgoztunk ki, a következő oktatói rangoknál pedig kisebbeket, de ott is jelentősebbeket, kiegyenesítve az oktató pályafutás egyes lépcsőihez tartozó bérgrafikont. Nem feledkeztünk meg a kutatókról és az egyéb dolgozókról sem, sőt az egészségügyben, de nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók esetében is teszünk intézkedést, egy vélelmezett oktatási közreműködést feltételező arányban, amit a Klinikai Központ fog végrehajtani. Összeségében úgy érzem, hogy ez egy nagy lépés, valóban stratégiára alapul, nem csak egy sima béremelés – vélekedett Bács Zoltán.

A Szenátus október 21-ei ülésén egyetemi tanári és docensi pályázatokat rangsorolt, valamint címzetes egyetemi tanári és professor emeritusi címek adományozásáról döntött.

A SZMSZ módosítása nyomán a jövőben az Oktatási Igazgatóság folytatja le az oktatói vagy tudományos kutatói munkakör betöltéséhez szükséges külföldi oklevél elismerésére vonatkozó eljárást.

Az SZMSZ Bölcsészettudományi Karára vonatkozó melléklet módosításával létre hozta a BTK-n a Művészeti Központot, amely művészeti rendezvényekhez, művészetekhez kapcsolódó és művészettörténeti jellegű képzési feladatokat ellátó és szolgáltató egység. Feladata a Bölcsészettudományi Karon folyó képzések minőségét erősítő művészeti rendezvények szervezése, lebonyolítása, valamint a művészetekhez kapcsolódó oktatási szolgáltatások nyújtása, különösen a képzőművészetek és a színházművészet vonatkozásában.

A Műszaki Karra vonatkozó melléklet módosításával megalapították a Műszaki Kar Díszoklevele kitüntetést. A díszoklevél azoknak a természetes és jogi személyeknek adományozható, akik jelentős mértékben elősegítették a kar tudományos és oktatási tevékenységének fejlesztését, szélesítését, a Kar részére jelentős szolgálatot tettek, nagymértékben hozzájárultak a Műszaki Karon folyó oktatás, kutatás tartalmi színvonalának emeléséhez, a tudományos, kutatási eredmények széles körű terjesztéséhez, illetve meghatározó szerepük volt az európai integrációs követelményeknek megfelelő oktatás megteremtésében.

A fenntartóváltással összefüggésben az intézmény számos szabályzatát felülvizsgálták és aktualizálták, ezek elfogadásáról is döntött a Szenátus.


Oktatási ügyek között a testület jóváhagyta a Gazdaságtudományi Kar 2021/2022-re vonatkozó képzési programjának módosítását. A képviselők támogatták a polimertechnológiai szakember (MK) és szerkezetintegritási és roncsolásmentes vizsgáló szakember (MK) szakirányú továbbképzési szakok létesítésének és indításának javaslatát, illetve a gépészeti szimulációs szakmérnök (MK), a műszaki diagnosztikai szakmérnök (MK), a polimertechnológiai szakmérnök (MK), a szerkezetintegritási és roncsolásmentes vizsgáló szakmérnök (MK) szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeinek módosítását.

A beiskolázás elősegítéséhez kapcsolódóan számos középoktatási intézménnyel – Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnázium, Technikum és Kollégium, Karcagi Szakképzési Centrum Varró István Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, Nyíregyházi Szakképzési Centrum Zay Anna Technikum és Kollégium, Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium, Szolnoki Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Két Tanítási Nyelvű Technikum, Debreceni Szakképzési Centrum Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum – kötött együttműködési megállapodás mellékletét képző oklevelestechnikus-képzésre vonatkozó képzési program jóváhagyásáról szavazott a testület.

Újabb, korábban kiszervezett szolgáltatást vett vissza saját hatáskörbe a Debreceni Egyetem. Bács Zoltán kancellár elmondta, hogy a korábban 25 évre kiszervezett egyetemi betegétkeztetésre vonatkozó szerződés lejártával a Debreceni Egyetem visszaszervezi magához a tevékenységet. Az iskolai és óvodai étkeztetés mellett inhouse keretek között az egyetem kizárólagos tulajdonában álló UD Campus Nonprofit Kft. fogja ellátni a Debreceni Egyetem betegélelmezéssel kapcsolatos feladatait is. Az új feladat elindításához az intézmény 80 millió forint tagi kölcsön nyújt az egyetemi cég részére a megszavazott javaslat nyomán. A Szenátus döntött az intézmény EDC Debrecen Nonprofit Kft-ben fennálló tulajdonosi részesedésének Debrecen város részére történő értékesítéséről is.

Több üzbég intézménnyel – Jizzakh Polytechnic Institute, Tashkent State Agrarian University, Ferghana State University, Ferghana State University – valamint az oroszországi Samara State Technical University és az indiai MIT Art Design & Technology University egyetemekkel történő együttműködésről szóló javaslatot támogatott a testület.

Sajtóiroda - TPL