Kun Ferenc fizikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, szűkebb kutatási területe a törési és fragmentációs jelenségek statisztikus fizikája. A kezdetektől bekapcsolódott a fizika, az anyagtudományé és a mérnöki tudományok határán létrejött új tudományterület kutatásaiba. A szakterületen elért eredményeiért 2013-ban Akadémiai Díjat kapott. 2007 és 2013 között a Fizikai Intézet Oktatási Felelőse volt, majd 2013-tól 2017-ig a TTK oktatási dékánhelyettese.
Az új dékán alapvető célkitűzése, hogy a változó demográfiai, társadalmi, szabályozási környezetben és erősödő felsőoktatási versenyhelyzetben is a munkaerő-piaci elvárások figyelembevételével tudjon fejlődni a kar oktatási, kutatási és innovációs tevékenysége. Kun Ferenc kiemelt céljának tekinti, hogy megtörje a természettudomány iránti egyre csökkenő érdeklődés tendenciáját, s növelni tudja a karra jelentkező diákok számát. Ebben kiemelt szerepet szán a megújuló tanterveknek, melyeket idén szeptembertől felmenő rendszerben vezetnek be.
- Ezeket már az új Képesítési és Kimeneti Követelmények, valamint a Magyar Képesítési Keretrendszer követelményei alapján dolgoztunk ki. Utóbbi nyomán a hallgatók, szülők és a munkáltatók is konkrét képet kapnak arról, hogy melyik képzéssel milyen állásban tud elhelyezkedni a frissdiplomás fiatal. Ettől azt várjuk, hogy szívesebben választják majd a természettudományi szakok valamelyikét a diákok, ha tudják, hogy milyen munkát végez egy alkalmazott matematikus, fizikus, vagy geográfus – magyarázta Kun Ferenc.
A dékán hozzátette: a kar mérnökszakjait (biomérnök, vegyészmérnök, villamosmérnök) sokan választják, s a duális képzés bevezetésével még tovább nőtt a népszerűségük, így itt inkább ezt a képzési formát fejlesztik majd: tovább növelik a gyakorlati képzőhelyek körét és a képzésbe bevont gyakorló vállalati szakemberek számát.
- Az egyik legfontosabb célunk a mesterképzés elindítása a villamosmérnök képzésben. Ehhez azonban javítanunk kell a képzés infrastrukturális és humánerőforrásbeli feltételeit, utóbbit mérnöktanárok és vállalati szakemberek bevonásával. A másik újdonság az anyagmérnök alapszak lenne, amelyhez már van mesterképzésünk, így nem lenne gond az alapképzés utáni továbbtanulással – fejtette ki Kun Ferenc. Az új alap- és mesterképzés mellett egyes mérnökszakokhoz kapcsolódóan felsőoktatási szakképzéseket indítanának, amelyek lényegében egyfajta előkészítőként működhetnek a szakon való továbbtanuláshoz.
Az új dékán szerint tovább növelheti a kar vonzerejét, ha a gyakorlatigényes természettudományi szakoknál – ilyen például az országosan egyedülálló biomérnök mesterképzés, valamint a geográfus – is bevezetnék a duális képzést, a vállalatok részéről ugyanis van igény a közös oktatásra.
A tanárképzés terén cél az osztatlan képzés erősítése, hiszen ebben a szegmensben egyre élesebb a verseny a térség felsőoktatási intézményei között. Emiatt szorosabbra fűznék az együttműködést a Sporttudományi Koordinációs Intézettel, hogy még több hallgató válassza a természettudomány-testnevelés szakpárokat.
- A legnagyobb potenciált a biológia, földrajz, matematika tanári szakokban látjuk, a tapasztalatok szerint ugyanis ezeket a tárgyakat szívesen párosítják a hallgatók a testneveléssel. Illetve ott vannak még a nyelvszakok, melyeket a kéttannyelvű középiskola térnyerése miatt gyakran választanak valamelyik természettudományi tárggyal együtt. Ugyanakkor sok pályaválasztás előtt álló középiskolás nem tud ezekről a lehetőségekről, ezért a jövőben a kar beiskolázási tevékenysége keretében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanárképzés népszerűsítésére – jegyezte meg Kun Ferenc.
A kar angol nyelvű képzései közül a villamos- és a vegyészmérnök szak a legnépszerűbb, azonban nagy az ingadozás a jelentkezők számában, ezért javítanák a képzés feltételeit, illetve a Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ támogatásával erősítenék a toborzást.
- Nagyon kevés hallgató marad itt az angol nyelvű mesterképzésekre, jellemzően nyugat-európai országokban folytatják tanulmányaikat, ezért létfontosságú lenne közös, kettős diplomát adó közös mesterképzések indítása külföldi partnereinkkel – vélekedik Kun Ferenc.
A kutatás, fejlesztés, innováció terén a legfontosabb cél a Doktori Iskolák megfelelő utánpótlásának megszervezése, amely nélkülözhetetlen az újabb tudományos eredmények elérésében. A pályázati részvétel kapcsán nagy jelentősége van a különböző intézetek, karok együttműködésének, illetve a partnervállalatok bevonásának. Emellett meghatározó feladat az oktatók, kutatók támogatása az egyéni kiválósági pályázatokon.
Az oktatási, kutatási, innovációs törekvésekhez megfelelő infrastrukturális háttérre is szükség van. Az új dékán szerint elodázhatatlan a mintegy 60 éves Kémiai Épület teljes körű felújítása, valamint az oktatás színvonalának megtartásához korszerűsíteni kell a hallgatói laboratóriumokat, valamint a tanárszakos hallgatók által használt szakmódszertani laboratóriumokat és tanári szakmai műhelyeket is.
Sajtóiroda - TPL
Huszonöt tanszékével, majdcsak száz szakával és mintegy háromezer hallgatójával a Debreceni Egyetem egyik legnagyobb kara a Természettudományi és Technológiai Kar, melynek vezetői tisztségét július 1-jétől Kun Ferenc tölti be.
