A Bölcsészprofesszorok című négyrészes előadás-sorozat – kapcsolódva a Magyar Tudomány Ünnepe programjaihoz – alkalmat teremt arra, hogy a kar új professzorai a szűkebb szakmai körön túl a szélesebb közönség előtt is bemutassák kutatási területüket.
- Már két évszázada annak, hogy 1825-ben gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta egy Magyar Tudós Társaság létesítésére, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Annak is kétszáz esztendeje – bár a két dolog nem áll szoros összefüggésben egymással –, hogy Baján megszületett Türr István, Garibaldi magyar hadvezére, a 19. századi történelem résztvevője és alakítója, a hazai szabadkőművesség előmozdítója, ugyanakkor Első szózat a népoktatási körök érdekében című, 1868-ban megjelent munkájával egyben a magyar felnőttoktatás elindítója is volt egy személyben – fogalmazott megnyitójában Pete László.
A Bölcsészettudományi Doktori Tanács elnöke beszédében Türr István gondolatait idézte: „Minden embernek megvannak a kötelességei, amelyek teljesítése alól magát kivonnia nem lehet… Akinek sok van, az több jót tartozik tenni. Aki többet tud, többet tartozik tanítani. Ki magasan áll, az kiterjedtebb láthatárral bír, s kötelessége orvosolni a bajokat, melyeket lát, ameddig láthatára tejed, amennyire hatalmában és tehetségében áll.”
- Nem véletlen a citátum, hiszen előadónkat is ezek a gondolatok ösztönzik eddigi és ezt követő munkássága során is – hangsúlyozta Pete László.
Engler Ágnes professzor, a DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet Neveléstudományi Tanszék vezetője Paradigmaváltás a családi életre nevelés koncepciójában címmel tartott székfoglaló előadást.
Mint fogalmazott: a családi életre nevelés jellegénél fogva a családpedagógia sajátja, ennek ellenére a szakirodalmak és kutatások között elvétve találunk neveléstudományi vonatkozást. Meglátása szerint ennek legfőbb oka a téma nehezen megragadható voltában rejlik, hiszen a családi élet összetettsége ambivalens módon szétdarabolja a családi életre nevelés paradigmáját.
Az előadás során bemutatta a családi életre nevelés két komponensét, a felkészítést és a támogatást, amelyek tervezése és segítése egyenként is komoly erőfeszítést igényel.
- Hiszen a kettő egymáshoz való viszonya új dimenzióba helyezi a pedagógiai felkészítés és támogatás módját. Különösen igaz ez az értelmiségi pályájára készülők esetében, akik hosszabb időt töltenek karrierjük megalapozásával, magánéleti terveiket jellemzően alárendelve annak – emelte ki előadásában Engler Ágnes.
A professzor kutatási eredményeit a nagyközönség is hamarosan megismerheti a Szenior Egyetemen december 12-re tervezett Az intergenerációs kapcsolatok jelentősége a családban című előadásán.
A Bölcsészprofesszorok soron következő, záróalkalmán Regéczi Ildikó: A. P. Csehov és a magyar irodalom, míg Kálai Sándor: Kortárs kelet-európai krimik a francia kultúrában címmel tart professzori székfoglaló előadást a Főépület Karácsony Sándor termében.
Sajtóközpont – BZs