Az Országgyűlés tavaly nyilvánította a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából, amelyhez kapcsolódva 2023-ra irodalmi emlékévet hirdetett Debrecen városa.
Az emlékév keretében kétnapos tudományos konferenciát rendez a Déri Múzeum, a Tiszántúli Református Egyházkerület (TTRE) és a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK).
- Debrecenben az intézményi összefogásnak köszönhetően a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával olyan komplex, az országban egyedülálló program valósul meg, amely interdiszciplináris megközelítésben, több tudományterület – irodalomtörténet, néprajz, muzeológia, történelem, képzőművészet, kultusz- és színháztörténet – legfrissebb kutatási eredményeinek bemutatásával idézi fel a költő életművét és méltatja máig élő kultuszát, teljes képet adva Petőfi Sándor életéről, munkásságáról – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Fazakas Gergely, a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója, a TTRE presbiteri főjegyzője.
A konferencia június 15-én, csütörtökön koszorúzással kezdődik a Református Kollégiumban álló Petőfi szobornál, majd a Díszteremben előadásokkal folytatódik Filológia és kultusz, Régiók és emlékezetpolitika, valamint Petőfi-ábrázolások tematikával.
Ez utóbbi tudományos ülés apropója, hogy idén januárban hosszú idő után ismét eredeti helyére került Orlai Petrich Soma olajfestménye, a II. Lajos király holttestének feltalálása című alkotás, amelynek Petőfi-vonatkozásáról Csorba Dávid, a Kollégium Múzeumának igazgatója, a DE Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola témavezetője tart előadást.
A konferencia pénteken a Déri Múzeum Dísztermében folytatódik, ahol a Petőfihez köthető települések, a költő kultusza, valamint a folklór áll majd a középpontban.
A Debreceni Egyetem képviseletében előadást tart Bódi Katalin, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet docense (Petőfi Sándor és a hiteles kép), Miru György, a Modernkori Magyar Történeti Tanszék docense (Petőfi napja, Kossuth éve), Nagy Éva, a Néprajzi Tanszék adjunktusa (Népi kulturális emlékek – Népéleti elemek Petőfi Sándor János vitéz című művében), S. Varga Pál, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet professor emeritusa (A mondhatóság határai) és Szilágyi Zsolt, a Modernkori Magyar Történeti Tanszék adjunktusa (Az alföldi táj nemzetiesítése).
A nagyközönség számár is nyilvános tudományos tanácskozás teljes programja ide kattintva olvasható.
Sajtóközpont - BZs
